A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Jakab Attila: Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén

Jakab Attila Budapest-Zsigmond tér 5-7.

1

1 A lelőhelyen Kárpáti Zoltán végzett leletmentő ásatást 2000-ben január és május között (KÁRPÁTI 2000.). A feltárás során több korszak leletei kerültek elő, köztük két kora újkori téglaégető kemence. A Zsigmond tér a Duna felső árteréhez tartozó terület volt, s mindaddig az is maradt, míg az újkorban fel nem töltötték. A területről gépi erővel távolították el az újkori rétegeket, a további mélyítés pedig kézi erővel történt. A beépítésre kerülő terület nyugati felén került elő - a jelenlegi járószinttől több mint négy méter mélységben - a két, egymás közelében fekvő, földbe mélyített objektum, melyeket nem lehetett teljesen feltárni, mivel északi oldalukat egy statikai megerősítést szolgáló betonfallal megsemmisítették. 1. kemence (2809. objektum) Tájolása K-Ny. Bejárata nyugatról nyílt. A feltárt rész külső méretei 3,9x7,6 m, a belső 6,6x2,8 m. A hossztengellyel párhuzamosan helyezkedett el a két feltárt tüzelőcsatorna, melyek közül a délinek csak kis részletét sikerült megfigyelni. A tüzelőjáratok közötti agyagpad maradványai vörösre átégett keskeny sávként jelentkeztek, köztük az át nem égett altalajjal. Ez utóbbiak 50-60 cm szélesek voltak. Az agyagpad egykori magasságáról nincs adatunk, mert csak a tüzelőcsatoma szintjén jelentkezett. A csatornák szélessége 60-70 cm. Az építmény nyugati és déli oldalának találkozásánál szárazon rakott törtkő falat lehetett dokumentálni. Ez is csak a legalsó sorban maradt meg, ezért a felmenő fal további szerkezetét nem ismerjük. A déli oldalon mutatkozó falrészlet alapján kizárható, hogy a kemencének ezen az oldalán további csatornák lettek volna, északi oldaláról viszont - az említett betonfal miatt - nem tudunk többet. A kemence keleti oldalán négy 15x30 cm-es szürke tégla került elő. A munkagödörnek is ezen az oldalon kellett feküdnie, ennek azonban határozott nyomát nem lehetett megfigyelni. 2. kemence (2810. objektum) Az előző kemence oldalától keletre mintegy 2 m-re került elő. Tájolása E-D. Az égető északi részét egy betonfal vágta, ezért teljes hosszát nem ismerjük. A feltárt rész külső méretei 2,6x2,6 m, a belső 2x2,5 m. Mélysége 50 cm. A belső tér közepén, a hosszanti tengellyel párhuzamosan egy lapjára fektetett téglákból álló osztófalat találtak. A fal a tőle délre fekvő tüzelőnyílástól 120 cm-re került elő, de nem pontosan annak tengelyében, hanem tőle kissé keletebbre. (Az említett nyílás tengelye nem esik egybe a kemence tengelyével.) Az osztófal 4 tégla - közel 50 cm - magas, mely egymással kötésben rakott és átégett téglából állt. Megmaradt hosszúsága 120 cm.

12 A tüztérben három-három beszakadt boltozatindítást lehetett érzékelni, melyek középen a téglafalon találkozhattak. A boltív az indítások alapján agyagból készült. További részei nem kerültek elő, és az osztófalon sem lehetett az ívvégek nyomát megfigyelni.

1

3 Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a fal eredetileg magasabb volt, s az ívek érintkezési pontjai elpusztultak. A tüzelőnyílás felé eső legközelebbi boltozat indítások közvetett bizonyítékul szolgálnak, hogy a fal eredetileg közelebb eshetett a bejárathoz, ezek találkozási pontjánál ugyanis már nem található meg a téglafal. Ez a rész valószínűleg szintén elpusztult. 1

1 Bár ezek a kemencék már nem középkoriak, jól dokumentáltságuknak köszönhetően mégis érdemesnek tartom bemutatni. 1

2 A metszetfotók alapján az osztófal másodlagos jelenség, mert a fényképek tanúsága szerint ezt a már kiégett kemencefenékre építették fel. 1

3 Nem zárom ki annak a lehetőségét sem, hogy az ívek téglából épültek, s a boltív agyagindítása az ív belső tapasztása lehetett, esetleg az ívek egy meghagyott kis agyagpadkáról indultak. 136