A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Jakab Attila: Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén

Téglaégető kemencék a középkori Magyarország területén Autópálya építéséhez kapcsolódó megelőző ásatás során került elő 2008-ban Paks határában

8 egy elpusztult középkori település temploma, melynek közelében egy mész-, illetve egy téglaégető kemencét találtak. (OLÁH-KELE-ÁCS 2010. 197-248.).

9 A fentiekben részletesen felsoroltam azokat a lelőhelyeket, ahol kemencéket találtak, illetve részletesebben idéztem azoknak a szerzőknek a véleményét, akik a témával kapcsolatban új és fontos megállapításokat tettek. Ezek sorából Valter Ilona és Lőrinczy Gábor munkássága emelkedik ki, akiknek eredményei és megfigyelései a további kutatások számára mérvadóak. A továbbiakban jómagam is megpróbálom új adatokkal és szempontokkal gazdagítani a témával kapcsolatos ismereteket. A publikálatlan kemencék rövid bemutatása Az alábbiakban azokat a kemencéket mutatom be, melyek ezidáig publikálatlanok voltak, illetve csak rövid jelentés keretében jelent meg róluk ismertetés. A bemutatás ABC sorrendben történik. Bajna-Paperdő (Bem József utca 5.) (Komárom-Eszergom megye) 1974-ben Horváth István és H. Kelemen Márta figyelte meg Bajnán, a Bem József utca 5. számú ház előtt egy középkori téglaégető kemence maradványát, amelyet csatomaásás közben vágtak át. A kemence a járda és az úttest alatt is folytatódott, ezért leletmentésre nem volt lehetőség, csak rövid leírás, valamint rajz és fénykép készült a csatorna falában látható jelenségről. A dokumentációt Horváth István bocsátotta rendelkezésemre, az alábbiakat ez alapján közlöm. A csatornaárkot az úttest és a járda között ásták, szélessége 90 cm volt. A kemencét az említett háztól 7,3 m-re figyelték meg, amelyet az említett árok ferdén vágott keresztül. Az átvágás hoszsza 580 cm volt, de a kemence eredeti hossza a megfigyelések alapján 480 cm lehetett. A földbe vájt kemence a felszíntől 35-40 cm mélységben jelentkezett, alja 90 cm mélyen volt. Betöltése téglatörmelékes föld volt, de akadt néhány erősen átégett tégla is. A kemencét agyaggal kitapasztották. A falak erősen - mintegy 8-10 cm vastagon - átégtek. A fenekét egy helyen átvágták, s ez alatt még 50-60 cm vastagságban is átégett, illetve elszíneződött a talaj. A kemencének rostélya nem volt.

1

0 Közelebbi datálást segítő leletanyag nem került elő, ezért a kormeghatározás - középkori - a téglák anyaga és mérete alapján történt. 8 A lelőhely a tanulmányban Paks-Cseresznyés néven szerepel. K. Németh András azonban a középkori Tolna megye templomait bemutató kötetében arra hívja fel a figyelmet, hogy a feltárás során előkerült templom és településrészlet nem lehet azonos a Cseresznyéspuszta-dülőben (Bíbichegy) fekvő Akalaccsal, az ugyanis az ásatás helyszínétől több mint 4 km-re ENy-ra fekszik. Könyvében a lelőhely hivatalos neve Paks-Vizes-dűlő. Az egykori település neve bizonytalan, talán a középkori Bír településsel azonosítható (NÉMETH 2011. 126., 131 -132. és 1481. lábjegyzet). Magam - elfogadva K. Németh András véleményét - a továbbiakban a Paks-Vizes-dűlő nevet használom. A félreértések elkerülése végett - ahol szükséges - lábjegyzetben utalok a névcserére. 9 Ugyanebben a kötetben még szerepel egy adat, mely talán egy XIX-XX. századi téglaégetőre(?) utal (NYERGES 2010. 36.). Végül, de nem utolsó sorban röviden meg kell még említenem a középkori kemencék sorában azt a hármat, melyeket 2006ban Vizi Márta tárt fel az M6-os autópályán, Bátaszék-Leperdpuszta lelőhelyen. Itt egy patakparton három téglalap alaprajzú, három csatornás kemencét - közülük az egyiket az idők folyamán két csatornássá alakították át - tárt fel munkagödrükkel együtt. A feltárt kemencéket önálló tanulmányban mutatja be majd az ásató. Ezúton is köszönöm Vizi Mártának a hivatkozás lehetőségét. 1

0 A rostély hiánya nem olyan meglepő, hiszen elég kevés olyan kemencét ismerünk, amelynek van rostélya, az viszont sokkal furcsább, hogy semmilyen agyagpadka nyomát nem lehetett megfigyelni. Ez azonban nem teljesen unikális, hiszen a hetényi 2. kemence (145/78. objektum) égetőterében sem figyeltek meg sem padkát, sem rostélyt (CURNY-ROMSAUER 2009. 526-528. 530-531. Obr. 6-7.). 135