A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Csajághy György: Híradás a legújabban előkerült avar sípról

Híradás a legújabban előkerült avar sípról hogy a nyíregyházi síp testére előbb fúrták fel a hangnyílásokat, s csak azután következett volna a síp végeinek méretre vágása, melyre már - sejthetően a hangszer kettétörése miatt - nem került sor. A sípok elkészítésének (egyik?) módszere talán a következő lehetett: 1. A madár elejtése. 2. A kívánt csontrésznek az ízületek alatti/feletti levágása (furészelése) megtisztítása, preparálása (kifőzése). 3. A hangnyílások felfúrása a csont(ok) hossztengelyén. A nyíregyházi síp vizsgálata nyomán úgy tűnik, hogy az első nyílást nagyjából a csont(ok) közepe tájára fúrták, nem biztos, hogy úgy, ahogy korábban gondoltam (CSAJÁGHY 1998A. 92.). Korábban ugyanis úgy véltem, hogy a méretre vágott és kellően lesimított, kidolgozott csövön (csöveken) az első lyukat a hangszemek a befúvás helyével szemközti vége felől fúrták (mint pl. a jánoshidai síp esetében?), a többit - bizonyos megszokott arányokat követve - sorjában, a befúvási vég felé haladva. Ezzel szemben - a nyíregyházi síp esetében - vélhetően a középre fúrt nyílástól lefelé és felfelé egyaránt 2-2 lyukat készítettek a tapasztalatok alapján öröklődő hagyomány és mérték szerint. így jött létre az 5 lyukú játszófelület (menzúra), míg a kettős csövű hangszereken a párhuzamos 5-5 nyílás. Erre utal, hogy a csöves csont végeit nem dolgozata ki hajdani készítője, következésképpen nem valószínű, hogy alulról kezdte volna a hanglyukak kifúrását. Ugyanakkor elképzelhető, hogy többféle gyakorlat (szisztéma) is létezhetett. Sőt, az is lehet, hogy először csak az egyik sípszárra fúrták fel a nyílásokat, majd ennek mintájára - esetleg korrekciót alkalmazva - a másikra is felkerültek a lyukak, de itt már akár tetszőleges lehetett, hogy középen, vagy alul kezdték az első nyílás fúrását. 4. Ezek után következhetett a síp méretre vágása, a végekről a felesleges rész lefűrészelése, majd a hangszertest finom lecsiszolása, a végleges forma megadása. 5. Vélhetően a fenti müveletek végeztével került sor - ha erre szükség volt - a hangnyílások méretének kis mérvű változtatásával a finom hangolásra a hangszer megszólaltatása mellett. 6. A legutolsó fázis lehetett a síp végének kidolgozása, a csővégek jobb illeszkedése miatt azok ék alakra kiigazítása - ha tölcsértoldalékot alkalmaztak -, mint azt a jánoshidai és felgyői sípok csontszárainak kiképzésén láthatjuk. Feltehetően a legtöbb avar síp rendelkezett szarutölcsér toldalékkal, de nem mindegyik sípvéget alakították ék alakúra, mert e nélkül is illeszthetőek (balatonfiüzfői, rácalmási, tatabányai stb. sípok). A nyíregyházi lelet egyszárúsága a fenti okokból adódóan valószínűsíthető, de ezt nem tekinthetjük 119 6. kép Nyíregyháza-Oros, Mega üzleti park 5250. objektum Fig. 6 Nyíregyháza-Oros, territory of Mega business park, feature 5250 7. kép Csonttöredék az 5250. objektumból (ifj. Toldi Zoltán felvétele) Fig. 7 Bone fragment from feature 5250 (Photo: Zoltán Toldi)