A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Csajághy György: Híradás a legújabban előkerült avar sípról

Csajághy György tökéletesen megnyugtatónak. Felvethető ugyanis azon aggály, miszerint nem ismerhetjük a készítő eredeti szándékát, vagyis azt, hogy a sípját valóban egyszárúnak vagy esetleg kettős sípnak akarta elkészíteni. Fia feltételezésünk igaz, és a hangszer a munkálat közben törött el, akkor a kérdés teljes bizonyossággal nem dönthető el. Tény, hogy másik sípszár nem került elő. Viszont ugyanezen a hajdani avar településen, de távolabb, a telep egy másik - 5250. - objektumában (6. kép), szintén Toldi Zoltán feltárási területén találtak egy 105 mm hosszú, ugyancsak darulábszár csonttöredéket, ám ezen nincsenek hangnyílások (7. kép). Ez a darab egy ház 318x332 cm-es, 32 cm mélyre süllyesztett függőleges oldalú, egyenes aljú gödréből került elő. A ház nyugati oldalának középső harmadában és az északkeleti sarkában egy-egy cölöplyukat figyeltek meg. Padlót és kemencét nem találtak. A több helyen megrepedt csontcső egyik vége megmunkált, de ugyancsak hasadt, a másik vége pedig szilánkosan törött. Formája a csont alakjának megfelelően némiképp hasábra emlékeztető, de enyhén ovális átmetszésű, az épebb vége felé keskenyedik. Oldalainak laposabb részein a szélessége (V:) 6,5-7 mm. Nem dönthető el, hogy milyen tárgy alkatrésze volt, illetve mit (sípot?, tütartót?, valamely apró eszközhöz való tokot? stb.) kívántak volna alkotni belőle. Az objektum további leletanyaga: kő, korong nélkül készített, illetve vonalköteg díszes korongolt kerámia, állatcsont és csontbogozó. A nyíregyházi síp megszólaltatása - sérült mivoltából adódóan - eleinte kétségesnek látszott. Egy pontos rekonstrukció gyors elkészítése lehetetlen volt, mert az ehhez szükséges darucsont nem állt rendelkezésünkre. A rekonstrukció készítésének szándéka továbbra is fennáll, a későbbiek folyamán ez remélhetően megtörténik. A tört sípszárat Gardánfalviné Kovács Magdolna és Horváth Éva restaurátorok kitűnően összeillesztették, s így a hangszer a fúváspróbára alkalmassá vált. A munkát jelentősen befolyásolták a régészeti és zenei vonatkozású kívánalmak. Ezek szerint a sípot úgy kellett megszólaltathatóvá tenni, hogy az eltört végeket bármikor szét lehessen választani az „in situ" állapotnak megfelelően (esetleges további vizsgálatokat lehetővé téve). Külön nehezítő körülmény is felvetődött, mert a síp hátsó felén, a törés mentén 24 mm hosszú, szabálytalan ovális lyukat tapasztaltunk. A probléma sikeresen megoldódott: a síp két darabjának összeillesztése után a restaurátorok a hangszertest közepét vékony alumíniumlemez „sínbe" fogták, melyet fémszállal (kellő finomságú dróttal), bandázsoló technikával rögzítettek. A nyíregyházi síp fúváspróbáját a pécsi Janus Pannonius Múzeumban végeztem el.

9 A síp hangsora c' és d' közti alaphangra épülő dúr hexachord. A nyíregyházi síp hangsora (skálája) Az alaphang több tényező függvénye. Függ mindenekelőtt a hangszer és a fúvóka méreteitől és ennek következtében a fúvóka alaphangjától, a fúvás erősségétől stb. Az avar sípokhoz készített fúvókák anyagát a jól faragható kerti dísznád (Miscanthus Sinensis) adta. Az elkészített nyelvsípok (fúvókák) hossza általában 65 mm körüli, keresztmetszetük a csontcsövek befúvó nyílásainak méretétől függően 6-8 mm. A kialakított nyelvhasíték 25-30 mm. 9 Itt szeretném megköszönni Gábor Olivér régész barátomnak a fúváspróba helyi lehetőségének biztosítását, valamint Gardánfalviné Kovács Magdolna és Horváth Éva restaurátorok munkáját, továbbá Istvánovits Eszter és Toldi Zoltán régészeknek a síp megszólaltatására való megtisztelő felkérést. c

1 és d' alaphangról Musical notation - Scales of the Nyíregyháza pipe from the c' and the d

1 120