A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)

Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei

Az alföldi Barbaricum mécsesei edény belsejében, anyagvizsgálat híján nem dönthetjük el egyértelműen, hogy mécsesről vagy kábítószerhez használt füstölőről van-e szó.

4

0 Vaday Andrea füstölőnek határozott meg két további edényt. Az egyik Jászberény-Mészhomok téglagyárból, a másik Alsónémedi-Kenderföldekről származik. Ezeknek az oldala átlyukasztgatott (VADAY 2002. 217-218.). Hasonlókat a Kárpát-medencei szkíta leletanyagból ismerünk, ahol parázsborítónak tartják őket. Atlyukasztgatott falú „tálka" újabban temetkezésből - Nyíregyháza-Felsősima, M3 autópálya 161. lelőhely 119. sír - látott napvilágot. A sír betöltésében talált apró - P: 4,5 cm, M: 2,9 cm, F: 2 cm - csonkakúpos kis edényke falát két vízszintes sorban átlyuggatták (44. kép).

4

1 A kétosztatú darabokhoz hasonlóan a szögletes edények többsége is a II—III. századi anyagokban tűnik fel. Mindkét változat az újonnan bevándorló szarmata népesség archaikus lelettípusai közé sorolható. A szarmata leletanyag vitatott funkciójú tárgyai közé tartoznak az ún. dák csészék (45^46. kép

4

2). Mind füllel ellátott, mind fül nélküli képviselőit ismerjük (pl. VADAY 1989. 176-177., VADAY 1996. 133. stb.). Zömüknek a belsejében jól látható égésnyomokat fedezhetünk föl. Amennyiben valóban lámpaként használták - s ezt nagyon valószínűnek tartjuk -, megállapíthatjuk, hogy talán épp ez a forma volt a legelterjedtebb a szarmaták - és általában a császárkori barbár népek (GINDELE 2004. 72.) - körében. A dák csészékhez kapcsolódhatnak további olyan darabok, amelyek ugyan nem tartoznak a klasszikus típushoz, de távolról emlékeztetnek azokra. Ezek egyszerű, kicsi, füles tálacskák, 4

0 A kérdést a jövőbeni természettudományos vizsgálatok dönthetik el az újabb leletek esetében (főként, ha az ásatok odafigyelnek arra, hogy az ilyen jellegű edények belsejéből a földet feltétlenül vizsgáltatnunk kell). 4

1 Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, leltározatlan. Sárgásszürke, világos téglaszínű törésű, korong nélkül készített pici csonkakúpos edényke. Meg kell jegyeznünk, hogy ezen a darabon korom- vagy égésnyom nem látszik. P: 4,8 cm, M: 3,1 cm, F: 2,1 cm. A lelőhelyre vonatkozó adatokat ld. ISTVÁNOVITS-ALMÁSSY 2005.1 4

2 Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, M3 autópálya 161. lelőhely 3. sír: egy 2-3 év körüli kislány lába helyén oldalán fekvő, fekete, kívül barna foltos, kívül-belül jól eldolgozott felületű, korong nélkül készített vékony falú dák csészét találtunk. P: 11,8-12,2 cm, M: 5,8 cm, F: 4,8 cm. Jósa András Múzeum, Nyíregyháza leltározatlan. A lelőhelyre vonatkozó adatokat ld. ISTVÁNOVITS-ALMÁSSY 2005.1 45. kép Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, M3 autópálya 161. lelőhely 3. sír(Beleznai Gabriella rajza) Fig. 45 Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, Motorway M3, site 161, grave 3 (Drawing by Gabriella Beleznai) 46. kép Gyoma (

VADAY 1996. Fig. 167: 4-5. alapján) Fig. 46 Gyoma (after VADAY 1996. Fig. 167: 4-5) Az ún. „dák csészék' 103