A nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyvei 53. (Nyíregyháza, 2011)
Régészet - Istvánovits Eszter - Pintye Gábor: Az alföldi Barbaricum mécsesei
Istvánovits Eszter — Pintye Gábor 44. kép Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, M3 autópálya 161. lelőhely 119. sír (Fotó: Istvánovits Eszter) Fig. 44 Nyíregyháza-Felsősima, Gyebrás-tanya, Motorway M3, site 161, grave 119 (Photo by Eszter Istvánovits) 43- kép Nyíregyháza-Oros, Nyíregyházát keletről elkerülő út 24. lelőhely 166. objektum (Svéda Csaba rajza) Fig. 43 Nyíregyháza-Oros, Eastern bypass road of Nyíregyháza, site 24, feature 166 (Drawing by Csaba Svéda) Sajátos formájuk és elsősorban díszítésük alapján a szögletes edényeket nagy valószínűséggel összefüggésbe hozhatjuk a szarmaták vallási életével. 3 9 Az iráni világban igen széles körben elterjedt a kábítószerrel - elsősorban a vandkenderrel - összefüggésbe hozható fiistölőedények használata. Az európai sztyeppen a bronzkori kurgán műveltségek időszakától megtaláljuk a különféle fustölőedényeket. A hagyomány tovább kimutatható a szkíta leletanyagban, majd a szarmatáknál (DASEVSZKAJA 1989., SZMIRNOV 1973.). Az alföldi szarmaták kis szögletes edényeinek archaikus formája és gyakran sajátos díszítése különös megvilágításba kerül Hérodotosz leírását olvasva arról, hogy szkiithák nemezsátor alatt átforrósítanak köveket, kendermagokat szórnak rájuk, s ezek az odahintett magok pörkölődés közben annyi gőzt árasztanak, hogy bármelyik hellén gőzfürdőt felülmúlnák, a szküthákpedig, miközben élvezik a gőzt, kurjantanak." (Hérod. IV,74—75.) Ehhez az adathoz kiegészítésül kell megemlítenünk, hogy Nagy Géza feltételezése szerint a kannabisz (kender) neve a görögből terjedt el az európai nyelvekben. A görögök pedig a pontusi szkítáktól ismerték meg (NAGY 1909. 32-33.). A szokás szarmata továbbélésének bizonyítékait idézhetjük például a filippovkai leletből, ahol a gorütoszban egy elkülönített kis zacskóban találtak kannabisz-magokat (KRAJEVA-KUPCOV 2007. 32.). Mindezt figyelembe véve, amikor tűz nyomai fedezhetők fel egy-egy 3 9 VADAY-MEDGYESI 1993. 84. már utalt arra, hogy ezek a leletek esetleg kultuszokhoz kapcsolódhattak. Indokként azonban mindössze annyit jegyeztek meg, hogy a lámpa ritka lelet a sírban, így annak nem igazán tekinthetjük. VÖ. még VADAY 2002. 217-218., ahol már az edényeken látható asztrális szimbólumok alapján a nap-, illetve tűzkultusszal hozta összefüggésbe, s egyértelműen fűstölőedényként tárgyalta ezeket a tárgyakat. 102