Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
A krasznabélteki és az erdodi templom újjáépítése a XVIII. században ,ylnno 1482 Ugyan azon Drágfi Bertalan / Erdélyi vajda az Hatalmas Mátyás király / idejében Nagy Boldog Asszonynak octavájára, Isteninek dicséretire és az Nagy Asszonynak tiszte/letire végeztette el az Nagy Erdődi Szent /egy házat is." 22 Horváth Sándor a XVIII. századi feliratok ősforrását találta meg a Bethlen levéltárban, azokban a Drágfi-család történetére vonatkozó 1545-ös feljegyzésekben, amelyeket Szilágyi korábbi közleményeinek ősforrásaként interpretált (Horváth 1898.). A XVI. századi feljegyzések közül a templomra ez vonatkozott: „1483 ezthendoeben hogy yrnanak nagy Bodog aszony octawayara Dragffy Berthalan az erdoedy Szent egyhazat ely wegezthethe.”23 Úgy tűnik, hogy Károlyi Sándor, aki minden bizonnyal | Ú .1 .. a barokk kori feliratok szerkesztő- ' ^ " ÍN je volt, ismert egy példányt a XVI. %v \ r. : század folyamán keletkezett fel- NÚ- wAfÚ '1 jegyzésből és tol is használta, több ^ részlettel gazdagítva az eredeti szöveget. Egy évvel korábban határozta meg az építkezés kezdetét, ugyan- , .— akkor többletinformáció a barokk feliratban, hogy a településen belül iÁí/idé* Nagyerdődre lokalizálják az épüle- ' ■ ' 3 tét,-4 valamint azt is megadja, hogy a templom Szűz Máriának volt szentelve.25 A feliratokhoz tartozó barokk kori épületfestmények nem maradtak fönn, formájukról csak Schulcz Ferenc vázlatai alapján alkothatunk fogalmat (7. kép).26 Az egyik lapon egy vár összképe és egy templom vázlatos rajza látható. Schulcz ugyan nem írta föl a lapra, hogy Erdődön pontosan hol látta a vázlatosan megörökített épületeket, viszont a vár ábrázolása mellett Avuo n 5« aAjL-robd SíSV&t-S. /i (Z'i i /&. / r, n 7. kép Az erdődi templom faragott kövei, illetve XVIII. századi összképének vázlata. Schulcz Ferenc rajza, 1864. (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Tervtár) Fig.7 Carved stones of the Erdőd church and sketch of the 18th century church. Drawing by Ferenc Schulcz, 1864 (Design collection of the Office of Cultural Heritage Protection) 22 Erdőd várról némely jegyzemények. Ms sec. XVIII. 1 föl. OSZK Kézirattár. Oct. Hung. 329. Ezt közölte Szilágyi Sándor 1859-ben, Wagner Károlynak az eredeti után készült másolata alapján (amely akkor a Nemzeti Múzeumban volt) (Szilágyi 1859. 83., 90-91.). 23 A közlő, Horváth Sándor úgy véli, hogy Szilágyi Sándor publikációjához kapcsolódik (lásd: előző jegyzet) „.. egy krónikaszerű feljegyzés, melynek, mint látszik, több példánya is forgott közkézen, módunkban áll kiegészíteni, amennyiben a gr. Bethlen családnak a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött örök letéteményében egy bővebb példányára akadtunk, mely eddig közölve nem volt." (Horváth 1898. 566.) 24 A település másik része volt Kiserdőd, amely a várhoz közel feküdt (Németh 2008. 78-79.). 25 Nagyboldogasszony ünnepe aug. 15., az oktávája aug. 23-ig tart. Feltételezhető, hogy a templom már a középkorban is erre az ünnepre volt dedikálva. 26 A rajzok alatt szerepel Schulcz Ferenc aláírása és egy gótikus stílusban rajzolt 1864-es évszám (KÖH Tervtár, 13460., Terdik 2008. 22. kép, Németh 2008. 512.). 335
