Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A krasznabélteki és az erdődi templom újjáépítése a XVIII. században
Terdik Szilveszter szerepel a Károlyi Sándorra utaló felirat átirata, ami alapján biztosak lehetünk, hogy Schulcz a várban akkor még látható XVIII. századi festmény két, a plébániatemplomot és a várat ábrázoló részletét örökítette meg. Nyilvánvalóan Rómer, Henszlmann és Schulcz is rájött, hogy az érkezésük előtt néhány évvel alaposan átépített plébániatemplom barokk kori ábrázolása az eredeti, középkori formájáról is árulkodik. Szerencsére az egykori barokk festménynek a templomot megörökítő részletéről egy pontosabb másolat is fönnmaradt, ugyanis a műemlékek kutatása iránt elkötelezett Haas Mihály szatmári püspök is küldött rajzokat a Magyar Tudományos Akadémia Archaeológiai Bizottságának, amelyek közül egy tusrajz szintén az erdődi templom barokk kori ábrázolásának a másolata (8. kép).27 Noha ő sem adta meg pontosan a kép forrását, de Schulcz rajzával összevetve biztosak lehetünk abban, hogy a várban található festmény egy részletéről van szó. Az aprólékosabban kidolgozott rajz segítségével fogalmat lehet alkotni a középkori templom tömegalakításáról. Úgy tűnik, hogy a XVIII. századi festő a templom több oldalnézetét szimultán kívánta megmutatni, aminek következtében sem az axonometria, sem a perspektíva szabályainak nem felel meg az ábrázolás. Valószínűleg a templom északi oldala, a katolikusok által használt része látható teljes hosszában, amelyet egy támpillér oszt két szakaszra. A hajó kelet felé eső szakaszában, középen egy ajtó, felette pedig egy körablak nyílik, a nyugat felé eső homlokzatán felül három keskeny, négyszögletes rézsűs ablak látható. A szentély keskenyebb a hajónál, és zárófalán(?) szintén egy ablak nyílik. A hajó nyugati fala elé portikusz csatlakozik, a szentélytől délkeletre egy fa harangtorony áll, az egész együttest kerítés veszi körül. A XVIII. század első felében készült összeírásban a templomot nagyszerű épületnek mondják, amelyről látszik, hogy eredetileg a katolikusoké volt, ugyanis a bejárata fölött kereszt van. Megemlítik az északi kápolnát, amelynek bejárata a templomból nyílt.28 Ezt az északi oldalon yr Jtbtu 2' Papír, tus, 42x52,7 cm. MTA Kézirattár, К 1219/34. A templom rajza alatt Jllincz (?) 1864" szignó. Alatta felirat: „Ungarn/ Die Pfarrkirche von Erdőd nächst Szathmár erbaut von jahr 1481 an durch den Wojwoden von Siebenbürgen, Bartholomäus Drágfjy. Erdőd ist der Geburtsorst des kardinals und Erzbischofes von Gran, Thomas Bakács.” Egy másik kéz írta később mellé: „handschrift des Bischofs Michale Haas von Szathmár”. Erről a rajzról írhatták a Magyarország Műemlékeiben: „Templom és fatorony rajza. Arch. Biz. Saj. Haas rajzai közt. L. Gerecze M. Miz. Rajztj.” (Forster 1906. II. 766.) Megköszönöm Grászli Bernadettnek, hogy erre a rajzra fölhívta a figyelmemet. A rajzot először Németh 2008. 511. közölte. Egyébként Rómerék a Haas által összeállított Schematismus alapján (Schematismus 1864.) keresték föl a környék középkori templomait (Henszlmann 1864.). 28 Acta Cassae Parochorum, idézi: Németh 2008. 79. 336 8. kép Az erdődi plébániatemplom összképe, XVIII. századi festmény után készített rajz, 1864. (Magyar Tudományos Akadémia, Kézirattár) Fig.8 Parish church of Erdőd, drawing after an 18lh century painting, 1864 (manuscript Collection of the Hungarian Academy of Sciences)
