Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Bene János: A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán
A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán a bérletcsökkentésekre, melynek az volt a lényege, hogy a gazdasági és kereskedelmi viszonyok további romlása miatt a nagybérletek bérlői kérték a bérleti díjak mérséklését, s ha nem tudtak megállapodni, akkor a bírósághoz fordultak, s az esetek többségében elérték a bérletek átmeneti mérséklését. „Az önhibáján kívüli munkanélküliek, elaggott és keresetképtelenek segélyezésére 1933. évben is különös gondot fordított városunk közönsége. A rendszeres szegénygondozás ügyét a szervezés további kiépítésével vittük előbbre. 1933. évben állítottuk fel a Szegénygondozó Irodát. A szegény gondozó iroda munkáját a jótékonysági egyesületek kiküldöttei végezték lelkiismeretesen és áldozatos kitartással és buzgalommal... A segélyezésnél szem előtt tartottuk — s úgyszólván teljes mértékben megvalósítottuk —, hogy a munkabírókat csak munka ellenében segélyezzük. Munka nélkül csak az elaggottak és keresetképtelenek részesülhettek segélyben. Munkasegélyben 2142 családfenntartó részesült, akik közül 433 iparos, 1709 pedig napszámos volt. Ezek havi 10-12 munkanapon át voltak foglalkoztatva. A végzett munkák a következők voltak: Sóstó rendezése, erdőirtás, az új vásártér planírozása, a város belterületén lévő utcák rendezése, favágás és gazdasági munkálatok... ” A polgármesteri jelentés szerint tüzelősegély címén szenet és rozsét osztottak 1378 családnak. Emellett ruházatot és lábbelit osztottak és az elaggott és keresetképtelenek részére kiosztottak 40.630 adag ingyen ebédet. Külön szól a polgármesteri jelentés az ínségmunkákról: „Az 1932-1933. évi ínségmunkák keretében a Sóstó fürdőn áthelyeztük az Igrice medernek a fürdőn át folyó szakaszát. Az új medret a Berenát útig a nyíregyházi-nyírpazonyi határ mentén, azon túl pedig az erdőn keresztül vezettük úgy, hogy az új meder a réginél 382 méterrel rövidebb lett. Az új Igrice mederből 17.511 m3 földet emeltünk ki. A régi tóban lévő szigetet megkisebbítettük úgy, hogy az azelőtt 4 kát. holdnyi szigetből 834 négyszögöl terjedelmű szigetet hagytunk meg. A szigetből kiemelt 43.570 m3 földdel az Igrice régi medrét tömtük be, s a szódagyár épület két oldalán és a pazonyi határ mellett fekvő rétet töltöttük fel. A régi Igrice mederben 185 fm. hosszú betoncsatornát helyeztünk el a fürdőtelep szennyvizeinek elvezetésére. Az új Igrice mederben két darab 1.00 m. áteresztőt készítettünk, egyiket a Berenát úton a Nyvkv. vonatainak megfelelő terhelésére, a másikat a Hím-erdőbe vezető úton közönséges kocsiforgalomra. A megszüntetett Berenát útszakasz helyett a Szeréna lak mögött készítettünk kocsiközlekedésre alkalmas utat, a régi rét területén és a tó partján 2120 fm. salakozott sétányt készítettünk, a szálloda és a csendőrségi épület között és a Blaha domb környékén 4217 fm. homokos sétányt vágtunk ki. A régi Igrice jobb partján a szódagyár közelében állott nyitott tánctermet átépítettük a kisvasúitól délre fekvő park-erdő részbe. A sziget kiemeléssel befejeztük a tó összes földmunkáit, felmértük a tavat, s megállapítottuk, hogy a strandfürdőhöz tartozó tórészlet 47.937 m2, vagyis 8 kát. hold 516 négyszögöl, a csónakázó tó pedig 43.315 m2, vagyis 7 kát. hold 832 négyszögöl vízfelületű. Az összes vízfelület tehát 91.252 m2, vagyis 15 kát. hold 1348 négyszögöl, a tóban tárolt vízmennyiség pedig középvízállásnál kereken 140.000 m3. Megjegyzem itt, hogy a földkiemelések előtt a tó összes vízmennyisége 16-18 ezer m3 volt. A Igrice új medrének és a szigetnek kiemeléséhez 35.597 ínséges napszámot, sétányok készítéséhez - terepegyengetéshez, átereszek építéséhez, a régi Igrice meder 185 fm. hosszú szakaszának a régi depóniából való betöméséhez, a tópart és sziget gyeptéglázásához, a nyitott táncterem átépítéséhez, a Szeréna lak kerítésének átépítéséhez és egyéb kisebb mellékmunkákhoz 6743 ínséges napszámot használtunk fel. Inségmunkásokkal rendeztettük az eletói telepen a Kassa, Lőcse és Verecke utcákat összesen 310 kéznapszám felhasználásával. E helyen az ínségesek vezetésénél 8 napon át 10 városi alkalmazott is dolgozott. Városi épületek javításánál 20 kőműves, 29 ács, 17 asztalos, 8 bádogos, 12 lakatos, 51 kéznapszámos munkanapot dolgoztattunk inségmunkásokkal, 24 taliga fuvart használtunk fel. Az öntöző autó megállítása után az utcáknak tömlővel való öntözésére 420 ínséges kézi napszámot használtunk fel... ” (SzSzBMLt. V.B.72. Polgármesteri jelentés az 1933. évről) 317
