Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Bene János: A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán
BeneJános Az 1932. január eleji rendkívüli nagy havazás során lehullott havat is közerővel és ínségmunkások bevonásával takaríttatta el a város. „A segélyezési keretnek a legmesszebbmenő határáig való kiterjesztésével elértük, hogy annak ellenére, hogy a múlt tél rendkívül hosszú és szigorú volt, városunk ínséget szenvedő lakossága mindenkor megkapta a napi egyszeri meleg ételt és a minimális tüzelő anyagot, a tanyai lakosság pedig a kenyérre valót maga és családja részére megkereshette. Ezért említésre méltó nagyobb nyugtalanság nélkül éltük át a téli hónapokat. ” A polgármesteri jelentés a másik nagyobb ínségmunkáról, a repülőtér rendezéséről is szólt. „Az 1932. évben végrehajtottuk az államsegély keretében elvégezhető földmunkát 58.790 köbméter föld mozgósítással és 161.340 négyzetméter területet hengereltünk le. A föld mozgósításnál az egységárban dolgozó munkások mellett kocsitolásra és terepegyengetésre 3583 kézi napszámot használtunk fel. A végzett munkák 52.514 pengőbe kerültek s ezzel az összeggel az előírt 360.000 négyzetméter terület helyett 542.400 négyzetméter területet tettünk használhatóvá. ” (SzSzBMLt. V.B.181. Polgármesteri jelentés az 1932. évről) 1933. február 7-én tartotta évi első közgyűlését a város, ahol Bencs Kálmán bejelentette, hogy a honvédelmi minisztérium tavasszal tatarozási munkákat végeztet a huszárlaktanyában, s erre 80.000 pengőt utal ki. Ekkor tartotta meg éves beszámolóját is a polgármester, melyet Szohor Pál főjegyző olvasott fel (Nyíregyháza város 3.). Az 1933. április 11-i rendes közgyűlésen tárgyalta a képviselő-testület Egri Sándor kőművessegéd és társainak, mint az Építőmunkások Szakcsoportja megbízottjainak kérelmét a közmunkák megindítása iránt. Ezt az előteljesztést a testület magáévá tette, s a kérelmet azzal terjesztették a törvényhatóságon keresztül a kormány elé, hogy a megindítandó közmunkákból a várost is részeltesse a kormány, mert az évek óta ismétlődő rossz terményviszonyok miatt Nyíregyházán az építőmunka majdnem teljesen szünetel, s a város önerőből kellő munkaalkalmat teremteni nem tud (SzSzBMLt. V.B.181. 103/1933.). 1934. január 5-én keltezte Szohor Pál helyettes polgármester, főjegyző az 1933-ról szóló polgármesteri jelentést. „A még mindig tartó gazdasági válság a város 1933. évi gazdálkodását is egyre súlyosabb helyzet elé állította. A gazdasági és kereskedelmi viszonyok további romlásának következményeképpen az elmúlt év folyamán részben bírói ítéletekkel, részben képviselő testületi közgyűlési határozatokkal számos jelentékeny bérmérséklés történt. Bevételeink tetemes csökkenésével szemben kiadásaink továbbra is változatlanok maradtak, mely körülmény sokszor leküzdhetetlen akadályok elé állítja városunk vezetőségét... Nagyobb szabású ipari vállalkozás az 1933. év folyamán egyáltalán nem létesült, sőt az állandóan rosszabbodó viszonyok folytán minden egyes ipari vállalat a lehető legminimálisabbra szűkítette üzemét, azonban a mindennapi élet nehézségével küzdő közönség még ezen kis üzemeket sem képes munkával ellátni. Az építő és rokonszakmákban a már több mint 3 éve tartó teljes pangás ezideig semmit sem enyhült. Ezzel kapcsolatban természetesen az e szakmához tartozó munkanélküliek száma is megszaporodott... Nem áll jobban a gazdasági munkavállalók ügye sem, a dohánytermő területek csökkenésével számos dohánykertész maradt családjával kenyér nélkül. A technika fejlődésével mind több gazdaság rendezkedett be munkagépekre s ezáltal az eddig keresett mezőgazdasági munkások elhelyezkedési lehetősége állandóan csökken... A strandfürdőnek az 1932. évben történt üzembe helyezése a Sóstó fürdő forgalmát és az iránta való érdeklődést annyira növelte, hogy a Sóstó fürdő további fejlesztésével kellett a városnak foglalkoznia, amelyre vonatkozólag a város műszaki hivatala általános és részletes fejlesztési tervet dolgozott ki, amelyet a képviselő-testület a Sóstó további fejlesztésének alapjául elfogadott. ” A polgármesteri jelentés másik helyén olvashatjuk, hogy ,J belügyminisztérium nem hagyta jóvá a város jótékonysági bélyeg szabályrendeletét, ennek következtében a jótékonysági bélyegek alkalmazását a múlt év június havának 1. napjával véglegesen beszüntettük... ” A polgármesteri jelentés részletesen kitért 316
