Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - D. Rácz Magdolna: A Nyírbátor környéki zsidó vallású lakosság hétköznapi táplálkozása
D. Rácz Magdolna kockára. Mindegyik kocka közepére egy kis kemény szilvalekvárt vagy tojás sárgájával összekevert, citrommal vagy fahéjjal ízesített túrót, vagy ledarált és tojással összekevert pörkölthúst tettek. Háromszögletüre összehajtották, széleit megnyomkodták. Bő sós vízben addig főzték, míg a derelyék fel nem jöttek a víz színére. A lekvárost és a húsost zsírban, míg a túróst vajban pirított zsemlemorzsában megforgatták, melegen tálalták. Kedvelt étel volt a szilvás gombóc és a nudli. A sós vízben megfőzött krumplit összetörték, 1 tojással, kevés zsírral, liszttel összegyúrták. A nudli készítéséhez miután elnyújtották a tésztát, csíkokra vágták, megsodorták és kisujjnyi darabokra vágták. A gombóchoz pedig gömbölygették, a közepére egy kis kemény szilvalekvárt tettek. Sós vízben megfőzték, zsíron pirított prézliben megforgatták. Sült tészták A nudli tésztájából készült a krumplilángos, azaz krumplis palacsinta. A tésztát darabokra vágták, elnyújtották, és palacsintasütőben kisütötték. Régen a spór tetején 4-5 darab is sült egyszerre. Liszt, tojás, só és szódavíz keverékéből készült a palacsinta. Ehhez különböző tölteléket készíthettek. Kerülhetett bele a derelyéknél már említett hústöltelék, ekkor húsos palacsinta a neve. De készítettek tüdős palacsintát is. A tüdőt megabálták, majd ledarálták, hagymás zsírban dinsztelték. Rizst főztek hozzá, összekeverték, s ezzel töltötték meg a tésztát. Kedvelt étel volt a káposztás palacsinta. Ehhez a töltelék cukorral vagy borssal ízesített dinsztelt káposzta volt. A liszt, tojás, só, cukor és tej hozzáadásával készült tésztából készítették a lekváros, túrós és kakaós palacsintát. Pészach reggel előszeretettel fogyasztották a hremzlit, amelyet maceszlisztből és főtt krumpliból, cukor, só, zsír és tojás hozzáadásával készítettek. Az összedolgozott alapanyagot kézzel kiszaggatták, kerekre formázták, és olajban kisütötték. Ekkor tejjel fogyasztották, ha zsírban sült, akkor pedig teával. Köretek Az aszalt szilvás rizst 2 dl rizsből és kb. 10 dkg aszalt szilvából készítették. A rizst zsírban világosra pirították, vízzel felengedték. A szilvát kevés vízbe beáztatták, majd a rizshez adták. Citromhéjjal, szegfűszeggel és cukorral ízesítették. Mikor a rizs már csaknem megpuhult, a lábast a tűzről levették, majd plédbe bebugyolálták, hogy a rizs teljesen megpuhuljon. Hús mellé tálalták. Szintén köretként tálalták a már említett tarhonyát (fervlit). Két tojásból, lisztből és vízből, kemény tésztát gyúrtak. Lereszelték, sütőben megszárították. Felhasználáskor zsírban megpirították, húslével felengedték, borssal, sóval ízesítették, majd fedő alatt puhára főzték. Mikor a levet elfőtte, a fedő alatt még állni hagyták. Sült húsokhoz és pörkölthöz egyaránt fogyasztották. A krumplikugli fél kiló héjában főtt krumpliból, négy tojásból, két kanál libazsírból só, bors vagy cukor hozzáadásával készült. Az alapanyagot az összedolgozás után lábasba tették, és a sütőben kisütötték. Pészach délutánján fogyasztották. A rizst a hagyományos elkészítés mellett fahéjjal vagy kakaóval ízesítve is fogyasztották. Csemegének számított a zocherbab, amely készülhetett száraz és fejtős babból is, a lényeg, hogy nagy szemű és tarka legyen. Mikor a főzővízben félig megpuhult, megsózták, megfőzték, leszűrték. Tálba tették, megborsozták. Kóser bort fogyasztottak mellé, ami gyenge, édes fehérbor volt. Önálló ételnek számított a rakott krumpli. A héjában megfőzött burgonyát és a keményre főtt tojást karikára vágták. Az edényt margarinnal kikenték, a fele krumplit az aljára terítették. A tojást 302
