Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
In memoriam - 80 éve született dr. Dienes István (1929-1995) régész, múzeumigazgató - Kovács László: Régimódi történetek egy hajdani tervásatásról
Régimódi történetek egy hajdani tervásatásról áttekinthetően lehetett tárolni. Ugyancsak megrendelt a szablyák, szablyamarkolatú kardok és kardok tárolására alkalmas hosszúságú nagy dobozokat. Mindezek leszállítása után három újdonsült gyakornokával, azaz Bálint Csanáddal, Andrással és velem hozzáfogott a honfoglalás kori gyűjtemény revíziójához és raktári rendezéséhez. A múzeumi leltári számok sorrendjében kezdtük a munkát és haladtunk tovább. Pista napról napra előkészítette a leltárkönyveket és a szükséges szakirodalmat, amellyel kivonultunk a „Lapidárium”-ba, a gyűjteményt őrző földszinti raktárba, és a felügyelete alatt sorra vettük a leleteket, elosztottuk őket a gyüjtődobozokba helyezett alkalmas méretű dobozkákba, egyenként mindegyikükbe cédulácskát gépeltünk a lelőhely nevével, a sírszámmal, a tárgy nevével és leltári számával, majd András egy széles fejű redisztollal felírta a legfontosabb adatokat egy papírcsíkra, amelyet végül méretre vágva és lesarkozva a gyűjtődoboz előlapjára ragasztottunk. Ennél hasznosabb múzeumi-szakmai gyakorlatunk nemigen lehetett volna, hiszen munka közben Pistával és magunk között egyaránt megtárgyaltuk, megszemléltük a leleteket. Sohasem volt olyan tárgyismeretem, mint akkor. A munka végeztével pedig mindannyian elégedetten szemléltük az üvegajtós szekrényekben katonás leltári rendben sorakozó, kitünően áttekinthető dobozok sorozatát. 1966 döntő változást hozott az életemben. Pista kijárta, hogy szeptember 16-tól háromhavonta megújítani remélt tudományos kisegítői munkaszerződést kaphassak a Középkori Osztályon, mégpedig velem végzett évfolyamtársnőmmel, Lovag Zsuzsával együtt, mivel András a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetében szerzett magának állást Nemeskéri János (1914-1989) mellett. Feladatunk „A középkori Magyarország településtörténete” című gyűjteményes munka tervezetének előkészítéséhez segédanyagnak szánt rajzos honfoglalás és kora Árpád-kori, illetve középkori szakszótár elkészítése volt.13 Ezt megelőzően, már a leendő állás reményében vettem részt a nyári 8. kép Pálóczi-Horváth András, Bálint Csanád és Kovács László (1963) 13 A szótár vázlatának furcsa sorsát kései változatának előszavában foglaltam össze: „E rajzokkal kísért névszólista első változatát Dienes István munkatársaként és megbízásából 1966 67-ben készítettem el (párban S. Lovag Zsuzsával, aki a középkori megfelelőjének kidolgozását kapta feladatul) azzal a céllal, hogy a honfoglalás kori leletek corpusának éppen megkezdett munkálataihoz egységes alapul szolgáljon. Sajnos, a mindössze egy példányban összeállított, s rövid leírásokból és a hozzájuk tartozó rajzocskákból álló szótár sem nyilvános, sem lektori véleményezést nem kapott, sőt az MNM-ben kallódó kézirata is csak a nyolcvanas években került elő. 1984-ben, immáron Bezeczky Tamás [az akkor az MNM számítógépes dokumentációját tervező régész\ felkérésére, újabb változatát írtam meg éspedig azért, hogy az MNM leltárkönyveinek tervezett számítógépes feldolgozásakor a 10-12. századi magyar leletanyagot is elfogadott nevezékrendszer alapján vegyék fel. A néhány példányban sokszorosított munkát általános szakmai megvitatásra szántuk, de bírálóinak (?) általam ismeretlen köréből mindössze két vélemény jutott vissza 1985-ben hozzám: Kiss Attila inkább elvi jellegű állásfoglalása, valamint Mesterházy Károly részletesebb hibajegyzéke.” 1993 februárjára készített újabb változatom célja az volt, hogy az akkor komolyan tervezettnek látszó „leletkataszter munkatársait vállalt címszavaik írása közben az alább közreadott szövegben és képben fellelt hibák kijavítására sarkallja, mert ily módon összeállhat a leletkataszter mellékleteként megjelentetni kívánt, s mindannyiunk által elfogadott, többnyelvű (!) megnevezésekkel kisért, s a lehetséges rekonstrukciókat is bemutatható típustábla-sorozat. ” (Kovács 1993.) Nem hagyhatom említés nélkül, hogy nem kevés elkészült adatgyűjtés és néhány részösszefoglalás ellenére a leletkataszter tervezett formájából nem lett semmi. 27
