Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Nagyecsed hiedelemalakjai megfázásrúl szedtük, úgyhogy mi orvosokho nem nagyon jártunk, mer nem is vöt miér menni, oszt hamar kigyógyítottak bennünket. Elmentek az erdőbe, megszedték, amit tudtak, mer ük tudták mán, hogy mit kell szedni. Teát, mindent abbúl ettük... azt a (sarjút) most is megfőztem, mikor nagyon köhögtél, lyányom.- Mire használták azt (a sarját)? (9) Köhögésre, megfázásra, tüdőgyulladásra is, azokat mindet arra használtuk, kedves... Gyógyfűnek mondják aztat... Ki kell szárítani, nem így spórnál vagy kályhánál, hanem kint a napon. Ki kell szárítani, oszt bele kell tenni papírokba, lisztes acskókba, kedves, oszt akkor majd utána télen főzni, többet ér, mint akármilyen gyógyszerek. Akkor ez a kamillásteák megint sokat ér, kedves, az is sebeket leviszen, gyulladást leviszen, a tüdőgyulladást csillapítsa, köhögést elveszi.- Olyanról tetszett hallani, hogy valakit szemmel vertek? (10) : Nem az, amikor összenő a szemöldöke? (9) : Jaj, ja, dehogynem. Igen. (10) : Tudod, mikor megbabonáztak egy gyermeket, mikor kicsi vót... (9): De akinek itt mán össze van a szemöldöke nőve, az minden gyermeket, pályás pici gyermeket meg tud verni szemmel.- Hogy lehet védekezni? (9): Az ellent úgy lehet, hogy egy piros kis szalagot vagy egy brostűbe bele tetszik szúrni, oszt akkor ideszúrja neki (fejére) vagy a kis sapkába, oszt akkor nem tudja megverni szemmel.- Szenes vizet nem csináltak? (9): De, szenes vizet én sokat csináltam az enyimeknek is. Azt úgy kellett, kivettem a parázst, oszt oda leraktam (a földre), oszt leöntöttem egy kis vízzel, oszt lehűti, oszt akkor a vizet megfogtam egy kis pohárba, beletettem (a parázst) oszt így mondtam, hogy a kislyánynak keresztet vágtam ide, ahányszor mondtam, annyiszor keresztet vágtam. Ahányszor tettem a szenet, annyi keresztet vágtam...- Tetszik tudni, hogy ki tudott rontani? (9) : Hát, azt tudom, hogy ki tudott rontani, de az mán meghalt, kedves.- Vagy azt, hogy hogy csinálták? (10) : ...(mondaná) (9): Ne mondd ki lyányom, hát gyermekek is vannak... Hát a hajábúl kihúztak egy kis darabot, mán az alsóneműjébűl levágtak egy picit, akkor pulóverébűl, a körmibűi, oszt akkor azt összekeverték ilyen... na mán mikor megjön a menstruációja a nőnek, összekavarta. Oszt attól kezdve megfogta, összekötötte, eltette olyan helyre, hogy azt sose nem tudták meglelni. Oszt attúl mán megmaradtak együtt... A 80 évesek meg mind az ilyen csinálták, kedves, a rontásokat, ... én azt nem nagyon értettem, mer az én szüleim ezt nem magyarázták nekem, meg az olyan, az ilyent megmagyarázták, hogy mivel lehet a gyermekeket gyógyítani, ha kicsim hasfájós, mit kell a hasára tenni, hagymát, vöröshagymát megtörni, oszt átkötni a kis púpjára, oszt annyi...- Ezektől a rontásoktól nem félnek? (9) : Félnek itt a legtöbb... (10) : Hát, szerintem már feledésbe merült. (9) : Mán nem nagyon adják át így egymásnak, mer vót itt vagy négy, én szerintem, vót az az öregaszszony, akinek itt vót egy nagy bab (homlokközép), az mindent tudott. Akkor ott vót Mari, az is nagyon mindent tudott, akkor... de most mán ezek, hogy elhaltak, nem tudom, hogy abba a körzetbe, ahol ű lakott, hogy hagyott a lányaira vagy nem hagyott, vagy elmagyarázta nekik, vagy megtanította üköt, mer ilyenre meg kell üköt tanítani, kedves. Vótak rontások, még máig is van, mer van egy asszony, még mindég úgy él, a rontás iránt. Van aki csinálja, lent az oláh cigányoknál, mer azok közt megyen ez a rontások. (10) : Ilyenkor nem mer így nevet mondani az ember, nehogy valamit csináljanak velünk. Létezik. (9) : Vannak még, mer hagyomány van. Hagyományuk az van. De biztos, hogy abba a körzetbe viszik még lyányom, ahon űk vannak, de ügyi nem nagyon fejtik ki a neveket, hogy miket csinálnak. Mer nem szabad nekiek. Hát az sokat csinálnak, mer itt van ez az öregasszony, ez is mán tán nyolc pulyátul vette el az embert. Nyolctúl és meg is maradt vele az ember, míg meg nem halt, nem tudott elmaradni tűié, kedves. Ilyen szerelmi rontásokat csináltak. Erről én nagyon is jól tudok. (10) \ Ez így van. (9): De a még mindég élt az ura, mán akkor vették le a rontást, mer valami kéménybe tette el, ahogy magyarázták, mikor mán meghalt a férje... De biztos, hogy van más rontás is, kedves, mer van sokféle rontások... 285
