Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Valami olyan is, hogy ha nem akarok az urammal lakni, olyan rontást csinálnak ugye, hogy elmenekül tűlem mán a férjem. Van kétfajta rontások, hát ezt magyarázta mán nekem nem csak egy, nem kettő, mikor lejött az az oláh cigány asszony hozzám, kártyát is vetett, nekem elmagyarázta. Hogy ha nem akar valaki a férjével élni, az meg tudja csinálni, egy hét múlva megutálja a feleségét, elmenekül tűié, akkor van olyan, hogy szeretné a férjét, oszt az nem szereti, azt úgy megcsinálja, hogy együtt ki tudnakjönni. Összeszerelmeskednek egymással. Hát ilyen kétfajta rontás is van, kedves. Akkor szemmel is van ilyen rontások, ilyen megveri a gyermeket. De mondom, ahhoz meg annyi kell, hogy egy kis piros valamit a hajába szúrok, oszt nem tudja megverni.- Boszorkányokról tetszett hallani? (9) : Arról még én nem hallottam... (10) : Rozi néni... (9) : Az nem..., az is a rontást magyarázza, a bontást magyarázza, de nem azt, ami való, hogy így van. ...Az útilapu az csak ilyen kelésekre való. (10) : Sebekre. (9) : így van, meg ilyen mályvalevél... Felragasszák, oszt reggelre kiszíjta. Az útilapu arra való, meg a mályvalevél is. (10) : Azt a sarját elviszik külföldre gyógyszerekbe. Fejfájásra, gyomorfekélyre. (9) : Meg aki fullad. (10) : Tüskés, ragad. Le is adtunk nagyon sokat, azt elvitték tőlünk.- Szellemekről tetszik tudni? (10): Ilyen babonák, hogy Karácsony, Húsvét... (9) : Húsvétba, Karácsonyba meg újévbe el kell mosni a sok edényt, ha mosatlan az edény, mer akkor nem lesz szerencsém. (10) : Meg lencsét kell főzni újévre. (9) : Karácsonyba is, minden nap, akkor éccaka, ugye szentelt nap meg kell fürdetni a gyermekeket, lemegy a bünje. Mer abba ha megfürdeti a gyermeket, vagy most pénteken (Nagypéntek), 12 péntekbe, meg kell mindnek fürdeni, és lemegy minden bünje. Már fürdettem őket, de csak 12 órakor. (10) : Régen vót, hogy 12pénteken, amikor vöt ez az éjfél, nem lehetett kimenni, mer valami halállegények járkáltak. (9): Igen. Halál. Lánccal, láncot húzott a lábán, így Nagypénteken nem lehetett kimenni, mer amint a halott feltámadt vóna, oszt így lánccal meg vót láncolva, oszt úgy húzta. De hallottuk is, hogy csörgött. Mer látni nem láttunk semmit, csak csörgött a lánc a lábán, ahogy húzta. Ez is igaz vót, mer ügyi mikor ki-kinéztünk... Ünnepeken is, hogy megtöltsük a káposztát, kiteszem egy tángyérral a káposztát, mikor meghal a hozzátartozója, és mán mikor reggel így jó két óra múlva kimegyen, mán üres a tángyér, gyermekem. Ez is igaz. Mer a hozzávaló tartozója megkeresi minden ünnepen a családot. Minden ünnepkor az megkeresi, kedves.- Mindig tesznek ki valamit? (9) : Én mindég szoktam... Kiteszek két kis káposztát vagy amit tudtam, hogy az én szüleim szerettek, tortát vagy ilyesmit, alig megsütöm, kiteszem oda, és alig megyek, mán üres a tángyér. És ez szent való igaz, hogy a hozzá való tartozója az embernek felkeresi. És megleli. Ez a régi hagyomány. (10) : Régen nagyon nagy hatalma vót ezeknek a történeteknek, mint mostanába, mert sokat változott a világ is... (9) : Mer ezeket az én anyám hagyományba hagyta, én is hagyományba hagyom. Mer ez megyen fárúl fára, kedves... Míg én mán élek, minden ünnepen kiteszem, mer tudom, az elsőtűi mikor én mán kitettem, hogy az elfogyott... Húsvétkor is meg kell csinálni aztat, hogy a kútho kimegy az ember, vagy öt-hat vedér vizet kiborít, mer az azt mondják annak, hogy ha nem borítsa ki az ember, akkor nincs szerencséje. így magyarázta nekem is az én szüleim, kedves. Meg a hagyomány... Ki tudja, a többi hogy magyarázta, mit értek el, nem tudom... (10) : Szerintem régebben arra mondták, hogy boszorkány, amikor ezt a rontást csinálta. Erre mondták azt, hogy boszorkányság. Nem teljes mértékbe jelentette, csak amelyik a rontást értette.- Nem volt olyan, aki a halottakkal tudott beszélni? (10): Az most is van. Az én élettársam is fel akarta keresni. Miskolcon is van egy olyan. Halottakkal beszél. (9): És Miskolcon lakik, és mán aki innen olyan bajjal megy elfele, mán tudja, hogy milyen bajjal megy el innen, ő mán tudta, hogy mivel megyen be. Az én lyányomnak a férjinek, hogy megölték a feleségét. Ü oszt meg akarta keresni, oszt a mán mingyán mondta neki lefele telefonon, hogy ki az. 286
