Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai

Borzován Eszter ...A férfiak kártyáztak, apulyák játszottak, akkor tengerit bántottak a fétfiak, akkor beszélgettek ilye­neket. Akkor oszt beszélgették. (8) Az adatközlő 1935-ben született, református A nénje ment Győrtelekre, Éva néni volt a jósnő. Az úton beszélték, hogy mi lesz, ha ott lesznek. Éva a kapuban várta őket, kettejüket nem engedte be, mert tudta, hogy csúnyán beszéltek róla. Ajósnő csinált vala­mit, hogy ne igyon a nénje férje. Attól kezdve megváltozott. Sz. Lajosné egy cigány asszonyhoz ment el, sót, tojást, tyúkot vitettek vele (9 csepp só), hamut; külön be kellett csomagolni. A cigány asszony pénzt kért, 30 tojást, 10 doboz cigit. Háromszor kell menni (Mari ci­gány asszony). Rontást tudnak. Hunyadiné megcsinálja, hogy jó legyen. Zsilett, varrótű, só, hamu kellett. Romániában is van egy öreg ember, imádsággal csinálja. Idősebbekre mondják, hogy boszorkány. A nyomorékot a boszorkányok rontották meg. Egy asszony azt mondta, hogy az ablakon jönnek be a boszorkányok, és nem hagyják békén. Az ő férje is mondta, hogy este egy csikó meg egy kutya állt elé, azok kísérték. Emberen, gyerekben károkat csináltak. A tehén nem adott tejet. A szomszédjuk csinált rontást, annak az anyósa is boszorkány volt. A küszöbnél volt egy domb a föld­ben, abba volt belerakva 9 kis csomó só, külön becsomagolva, meg hamu (a szomszéd házában). Nem tudták megenni a tejét, büdös volt, összement. Verte össze a fedőt, a tojáshajat szárította, törte össze - rontott Jolánka néni. Egy öreg juhász mondta neki, hogy egy liter tejet szűrjél el egy csuporba, és mikor a kenyeret kisze­ded, a parázsra öntsed a csuprot a tejjel. Erre Jolánka néni átment, hogy ne csináljátok. Sírt, hogy ne csináljátok, mert elégek. „Te voltál?” Ez tudós juhász volt, ő is csinálta. Kun Zsiga bácsi, rontásokat bontott fel. Juhászné rontott meg gyógyított. (Juhászné-gödre a legelőn.) Juhászné nem tudott meghalni, míg át nem adta a tudását. A kezét meg nem fogták. Kóku = mumus. Azt, hogy táltos, a lóra mondják. Ha megrontották a tehenet, a seprűt keresztbe tették az ajtónál (Anna néni csinálta). Visszacsinálta. Irigy volt a szomszédjuk, az rontott. A pitarajtón volt egy ló patkója. Befele fordítva a patkót a küszöb­re, onnan kezdve nem tudta megrontani. Menszesz vért megitatnak a férfival (kávéban): megrontja, ott marad. Odarontotta a férfit a lányhoz a boszorkány. Kórókerítésen húzta a kezét végig a férfi, oda volt rontva a nőhöz, nem engedték, hogy elvegye, azért. „Nappal eljárod, éjszaka nem látod”. (9) Az adatközlő 1951-ben született, református (10) Az adatközlő 1981-ben született, római katolikus (9): Tudod, kislyányom, a mán régen vót, hogy a kislyányomon vótak ilyen nagyon pici, apró sebek. Ilyen pályás gyerekem vót. Oszt hiába hordtam össze-vissza, oszt csak kijött rajta, injekciózták, kenőcsöztük, de nem ment le. Oszt nekem vót egy öreganyám, az mindég mondta nekem, lyányom, nyomogasd a kis aprópénzt a sebéhö, oszt egy zsebkendőbe tekerd bele, lyányom, oszt a keresztútnál lökd el. Ne nézzél hátra, hanem gyere előrefele. És úgy is vót, mán másnap reggel nem vót rajta semmi... Mán azt mondták, hogy így a kis térgyit lefele meg fogják nyúzni, mer nem tudnak vele mit csinálni. Oszt másnap reggel, mikor én már felébredtem, a kislyányrúl le is ment hál’Istennek... A régi időkbe úgy vót, hogy nagyon szegények vótunk... Az öreganyám elmagyarázott nekem mindent, a háborút, hogy hogy vót, mikor ez a nagy háborúk vótak, lüttek mindenfele... Úgy gyógyították... az erdőkbűl a gyógyfüveket, ezeket szokták felszedni, oszt így meg tudták főzni. Van az a virág, kamilla. Vót, hogy megfőzte az én anyám is,... eztet frissen leszedték, az én anyám is. Oszt akkor megszárították, megfőzték, abból csináltak te­át, abból gyógyítottak bennünket, megfürdettek bennünket... Meg vót az a másik gyógyfű (sarjú)... a köhögésre, 284

Next

/
Thumbnails
Contents