Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Igen, hogy: „Ki bántott téged? Ki bántott, kincsem? Mék vöt? Kati, Marcsi, Zsuzsi, Jóska, Gyurka. ” Ki volt az, ügyi akik látták, mondjuk a nevüket. És az, aki megverte szemmel, a pohár fenekibe leszáll. S ha sok leszáll, akkor sokan verték meg szemmel, és arra ráfogjuk, hogy meg van a gyermek verve szemmel. Jogos a sírás. Kilenc, seprűszálból kiveszünk kilencet, meggyújtjuk, és amikor elég, azt meg a vízbe, és azt mondjuk neki, szenes víz.- Ki tudja megverni? Akire gondolunk, és leszáll a pohár fenekire.- Erre akárki képes? Van ilyen, persze, megcsudálják a gyermeket, ha nagyon szép. Azér vót máskor a szemtakaró, mostanába már nem divat, letakarták a gyermeket, hogy ne verjék szemmel. Vagy cigány asszonyok a kendőjüket lökik a gyermekre, hogy ne verjék meg szemmel.- Boszorkányok nincsenek itt? Nincsenek. Jövendőmondók vannak... Ijesztgetni szoktak, hogy aludj, mert elvisz a boszorkány... Boszorkánykodik, ha valaki jósol, azt mondjuk, hogy boszorkánykodik. Mer a jósasszonyra mondják, de ez két külön téma. Most ha valaki jósol, azt mondják, bengunyi, ördöngős. Az ördöggel cimborái, aki jósol.- És honnan tudja a tudományt? így születik, és anyáról anyára terjed. Na most az én édesanyám ügyi jósolt. És ez anyáról lyányra, generációkon keresztül. Ez egy veleszületett tehetség.- Megtanulni nem lehet? Dehogynem, meglehet. Csak mán kicsi korba el kell kezdeni. És a mi cigány törvényeink szerint, első, mi az etika. Egy cigány asszony a másik cigány asszonynak nem tartsa oda a markát. Kérdezd, hogy mért nem. Tenyérbűi is jósolunk, kártyából is jósolunk. Kétfajtaképpen. Amelyiket választod. Általában a bal tenyérbűi szoktunk. Na nálunk cigány asszonyoknál az egyik a másiknak nem tartsa oda a markát. Egy az, hogy szégyelli, kettő, neki is ugyanúgy kell tudja, mint a másik. Mer ha nem tudja, akkor a másik asszony, na „ többet tud, ez mán rafináltabb, ez mán kitanulta, ez mán okosabb, mint én ”. A háttérbe ez van, hogy ne nézze ötét butának. És nem engedi meg, hogy neki jósoljon. Meg fél egy kicsit, mer van benne egy kis félsz, akinek jósolsz. Meg a másik, ami nagyon kötelező, és azt be is kell tartani, hogy saját maga magának nem szabad meghányni a kártyát, mert bajt hoz magára. Nem szabad magadnak jósolni, mert csak bajt hozol magadra. Nem jót jelent saját magadnak kártyát kivetni, meghányni a kártyát. Hogy a jövődbe belelássál saját magadnak, nem szabad. Ezt tiltsa a törvény. Eljönnek hozzád, hogy hányd meg nekem a kártyát, megfizetem. Ezt ingyen nem szabad, nem lesz szerencséd. Mer ha eljössz hozzám jósoltatni, üres marokkal, kis aprópénzzel se szabad, csak papírpénzzel, mer az aprópénzt úgy hívják, hogy kóduspénz. Kódusnak löknek. De ha sajnálod, azt mondja neked a cigány asszony, ezt is vedd vissza. Csak magadtúl a szerencsédre ráteszed, azt a bizonyos összeget, amennyit nem sajnálsz. Nem kérhetek, csak annyit, amennyit nem sajnálsz a szerencsédtől. Természetesen, ahogy mutassa a lap. Mer elsőre, másodjára, harmadjára kell, hogy borítsál a szerencsédre egy kis papírpénzt. Mer Krisztus koporsóját se őrizték ingyen, ezt mondták a cigány asszonyok.- A kártya öröklődik? Igen. Nagyon régi kártyája vót édesanyámnak, régi az, még az édesanyjáé vót tán, nagyon kisméretűek vótak, picikék. És akkor jött egy hívő asszony, egy vallásos asszony, és annyira beszélt anyámnak, hogy így az Isten, úgy az Isten, hogy ezért hozza rád a betegséget, hogy elégettette édesanyámmal a kártyát. És utána édesanyám egy-két napra annyira megbánta, mit tett. Sírt. Hát, ügyi nem vót a családnak nyugta édesanyámtúl, „ így megverem, úgy szétszedem, mer ű éngem félrevezetett, drága kártyát, azér nincs most rajtam szerencse, azér vagyok beteg, mer elégettem a kártyát, ami az édesanyámé vót valamikor régen ”... 120-130 éves dologról van szó, nagyon megbánta. Hát addig kellett menni, hogy nyugtassuk meg mán, Pestrűl valahogy beszereztünk egy kártyát. És édesanyám mindet átnézte, mert harminchét lapnak kell lenni a jóskártyába? Vagy harminckettő? Nekem is van, de minden megvan benne, a szerencséiül az átok, a halál, minden. A jóskártyába benne van minden. De a lényege az egész kártyacsomagnak a szerencse. Mer van, aki első perctűi azt húzza ki, de van, aki soha nem sikerül neki kihúzni, ötször, hatszor, hétszer bekavarják a lapokat, és kihányják, akkor se húzza ki a szerencsét. A lényege a jóskártyának a szerencse, a fortuna. Olyan, hogy vót is jövendőmondás, a Szentírás is írja, vótak álomfej tők... ugyanúgy a jóskártya is kimutassa.- Nem mondják, hogy ez az ördög munkája? Hát, azt mondják, hogy ezt nem szabad, a hívő emberek. Aki Bibliát olvas, annak nem szabadjósolni, de van, aki a hagyományok miatt, attúl, hogy én vallásos vagyok, és eljön ide messziről egy asszony hozzám, 276
