Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)

Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai

Nagyecsed hiedelemalakjai szívesen fogadják el, mer tudják, hogy a halott lelkire főztük. Egy kis kólát elfogad, vagy ha nagyon éhes, távol­ról, messzirííl jött, az inkább eszik.- Ha meghal valaki, annak a lelke még itt van? Hét hétig nálunk, igen. Visszajár a lelke hét hétig. És azért csináljuk ezt a pománát, hogy összeszedjük a kisgyermekeket, kis szegényeket, kinézünk, mert így akkor mán tudják a szomszédok, az utcán, nem szívesen fogadják el, mer tudják, hogy ezt a halott lelkire eszik vagy isszák. Mer az a történet, hogy van, aki nagyon meg­betegszik tűle, van, aki meggyógyul tűle, ez a babonaság benne... és olyan kis árva gyermekeket; főzünk egy kis káposztát, vagy sütünk egy kis tésztát, kis kólát, kis italai, sört, bort, és akkor annak a lelkibe adunk neki, vagy jönnek az utcán, és megkínáljuk: na egyél, igyál a halottam lelkire!- És mitől függ, hogy megbetegszik vagy meggyógyul? Na, azért nem fogadja el sok ezt a pománát, nem eszik a halott lelkire vagy nem iszik, azt nem szívesen, mer hiszünk benne, hogy akkor, mikor kínálgassuk a vendégeket, tudják, hogy milyen célból adunk enni, meg inni neki. És hét hétig, míg gyászunk van, fekete ruhát le nem vesszük, mer gyászoljuk a halottunkat, és szoktunk neki kitenni egy kis ennivalót. Azt mondják, hogy hét hétig visszajár a halott vagy inkább az álom nekünk na­gyon fontos. Hogyha valaki álmodik, pl. a családtagok, van aki egyáltalán nem, van aki meg igen. Van, amikor a halott kér valamit, személyes tárgyát elfelejtünk odatenni, vagy valami kívánsága van a halottnak, vagy itthon maradt valamije, amit szeretett. Pl. egy fejkendőt nem tettünk oda, vagy valami kedves ruhaneműjét nem tettünk oda, és akkor álom által megmondja, hogy ű mit kért.- Mert elviszi magával a túlvilágra? Persze. És akkor olyat szoktunk csinálni, kivisszük neki, mondjuk egy kendőt, fejkendő, ilyen és ilyen színű, itt és itt van.- A halott meg is mondja? Meg is mondja, és akkor mi megyünk ki a sírhoz, csinálunk egy kis gödröt, és odatesszük neki. Tehát ez álom által jönnek, hogy ha kér valamit.- És ez hét hétig van? Nem hét hétig, van aki egy év után álmodik, kedves lyányom. Édesapám hét év után álmodott az édesapjával, hogy menjen fel a padra, itt és itt van egy mellénye, a kakasülőn, benne van neki egy kis fehér bukszája is, vót benne ... ugyanúgy történt, hét évbe, nyolc év után álmodott, soha nem álmodott édesapám, és felkelt édesapám, hogy halottal álmodott, ezt és ezt csinálja, és így is vót. És ezér hiszünk benne. És mikor bejött a tudatalattinkba, tudod, mikor alszunk mélyen, és van, aki rá két hétre mán álmodik, van, aki hónapok után, de egy év az, egy évig gyászolunk, nem megyünk a lakodalomba, nem szól a tévé. Nem vesszük le a fekete ruhát, és van, amikor, tegyük fel, hogy a rokonság vagy a családokba olyan történik, hogy lakodalom. Na, hát ezt mán nem tudjuk kikerülni, nehogy gondolják, hogy haragszunk, és akkor ha elmegyünk a lakodalomba, akkor az azt jelenti, hogy megtörtük a gyászt. És ezt nem haraggal fogadják a rokonok, hogy megtörjük a gyászt, mer tud­ják azt, hogy az a tisztelet, mer azt szoktuk mondani, mikor esküvő van, hogy „ hátinak hótt a társa, elevennek eleven ”. S akkor a fétfiak ugye elkezdenek inni, és akkor húzassák maguknak a siratót, mer addig nem szabad nekik mulatni, nem szabad nekik megberetválkozni, a nők nem veszik le magukról a fekete ruhát, és csak az asszonyokfélig fonják be a hajukat. Nem rakjákfel kontyba. Azt jelenti, hogy gyásza van. És a lakodalomba is, mikor lássák, hogy feketébe vagyunk, mer akkor se vesszük le a feketét, akkor tudják, hogy tiszteletmegadás­ból igenis ott vagyunk, és hogy megtörjük a gyászt, azzal, hogy elmegyünk. Mert azt szokták mondani, hogy „hátinak hótt a társa, elevennek meg eleven ".- És ha álom által jelentkezik, az nem azt jelenti, hogy hazajár? Nem. Inkább ez, mindent az álomra lehet fogni, mer ilyen kézzel fogható nem volt, hogy hazajár. Vagy éppen a hangját hallja, mer annyira foglalkozik pl. vele, hogy ha kedves szüleje halt meg vagy akárkije. Azt szokták erre mondani, hogy ha halottal álmodunk, rossz időt jelent.- Rossz halottak vannak? Igen. Pl. hát azt szokták mondani, hogy hát ha a lyány az apjával álmodik, nagy bánatot jelent, lyánynak apával álmodni nem jót jelent. Vagy ráfogjuk, hogy esős idő lesz. Esőt jelent. Vagy szerencsétlenséget jelent. Ha egy lány az apjával álmodik. És magamon is tapasztaltam, hogy igen, ez igaz. Mindig akkor baj van, kis probléma, vita. De viszont, ha édesanyámmal álmodok, akkor e kis pénz áll a házhoz, vagy a kis sorsunk valahogy sikerül valami. És akkor én tapasztalatból... sokszor már félek is, jaj, de nem szeretnék apámmal ál­modni. Ha meg felébredek, akkor meg sírok, hogy apámat milyen fiatalon láttam, fekete hajjal láttam édesapá­mat... És rettenetesen van benne valami, és mi hiszünk a babonába, úgyhogy mi cigányok babonásak vagyunk. 273

Next

/
Thumbnails
Contents