Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Újévkor pl. este hat órakor, mikor beáll az újév, akkor kimegyünk a kúthoz, folyós kúthoz, és ahány halottunk van, aki eszünkbe jut, annyi vedér vizet kiöntünk a kút mellé vagy az árokba, hogy sikerül, hogy igyanak, hogy egész évbe ne legyenek szomjasak, mer szoktunk újévkor kitenni ennivalót, Karácsonkor is.- A halottaknak? A halottaknak, igen.- És a víznek nincs szelleme? Vagy tündérek...? Annak a víznek, amit kiöntünk a halottaknak..., hogy igyanak, kimondottan a halottainknak, hogy igyanak. Újévkor mindeni pezsgőt bont, isznak, ugye a halottak mért ne. És ez a mi szokásunk, hogy megyünk újévkor, és öntünk ki vizet. Húsvétkor is kimegyünk a temetőbe a szeretteinkhez, viszünk nekik egy kis szenteltet, ami nem szabad, de hát egy hímes tojást, szenteltet vagy egy üveg bort kiviszünk, és körbeöntjük a sírt, hogy igyanak a halottaink. Minden ünnep alkalmábúl szoktunk. Vagy ha isznak, akkor virrasztó éjszakáján a férfiak, akkor úgy fogadják el az italai, úgy isznak belőle, hogy kiöntenek egy kicsit a földre, és csak utána isznak. Mer a halottat szimbolizálja, hogy igyon ő is belőle. Es utána isznak. Vagy csak kiönti és leteszi.- És ha valaki nem tartja be ezeket a szokásokat, akkor oda vissza szoktak menni a halottak? Hát nem. Inkább eleget teszünk a lelkiismeretünknek. Minden így történjen. És a gyermekeket is sietünk megfele keresztelni. Vagy ha nagyon beteg, súlyos beteg és nem tudott meggyónni, de szeretne, akkor hívunk neki papot, hogy mondja el a bűneit, és ódozza fel a pap, hogy a másvilágra bűnnel ne menjen... Vagy ha nagyon súlyos beteg van, hogy gyógyíthatatlan, azt szoktuk mondani, hogy az Isten megverte. Hogyha betegen születik egy gyermek, azt szoktuk mondani, hogy azér verte meg a Jóisten, mer nagyon szereti, mer az Isten akit szeret, azt megdorgálja. Megveri. így szereti őt az Isten, és ha nagyon beteg egy gyermek, elvisszük Máriapócsra, és a szentség alá tesszük. Hogy hátha megváltódik, ez azt jelenti, hogy vagy jóra fordul, a gyermek meggyógyul, vagy akkor a Jóisten szólítsa magához, hogy ne szenvedjen.- És ha valaki burokban születik? Vagy foggal? Hallottam, vót rá példa, de az anyának ezt nem szabad kimondani, mer ha kimondja az anya, a gyermek azonnal meghal. Azt mondták rá, hogy táltos, ha foggal született. Táltos, hogy nagy erővel rendelkezik, nagy hatalma van. És vót rá példa a családunkba, édesanyám ágárúi, nagynéném szült egy kisfiút. És elkezdett szoptatni, és majd csak egyszer felordított, és kérdezte az anyósa, mi a baj, gyermekem?... Jaj, hát megharapta a mellyemet ez a kisfiú, persze mer az anya nem tudta, hogy mit jelent, és beleharapott a mellyibe, és felordított ... és rá három napra meg is halt a fiúgyermek. Mert így kitudódott, mer hát ugye hazajött az öreg, és az öregasszony gyorsan elmondta, pö-pö (köpött), foggal született a gyermek, ez nem jót jelent. Ördöngösségre fogták ezeket, hogy táltos. És a gyermek három-négy nap múlva meg is halt. Kitudódott. Ha nem tudódott vón ki, lehet, hogy megmarad. ... Újévkor, mi nők, újév első reggelén az a szokás, kedves lyányom, csak férfiember léphet be a küszöbünkön. Nő ki sem mehet, sem éjfél előtt pár perccel, sem éjfél után pár perccel át nem lépheti a külső küszöböt, mert az az év szerencsétlen. Nő nem jelenhet meg az utcán. Pl. én még a kútra se megyek aznap. Majd csak estére, délután megyünk, mikor mán esteledik, fiam. Se a kútra nem megyünk el, se a botba nem megyünk el, mer nem szokás, nem hoz szerencsét. És örülünk, ha előtte egy héttel mondom a kis szomszéd fiúnak, döngesd meg az ajtót, adok neked pénzt. Fiúgyermeknek. Kimondottan csak fiúgyermek hoz szerencsét nálunk, cigányoknál. Ha nem jönnek be, akkor a férfi kimegy hátra az istállóhoz, vagy félrevaló dolgára, és akkor az lépi át, a tulaj, a küszöböt. A nők nem jöhetnek-mehetnek, mert nem hoznak szerencsét. Amúgy se szokás reggel üres vedérrel emberrel szembe menni a kútra, mer a férfiak pö (köpés): „ üres vedérrel jött rám, nem lesz szerencsém ". És haragosan néz, hogy „ ez mán korán reggel rám jött egy üres vedérrel. ” Ez neki, a férfinak nem tetszik. Nem is illik. ...Tündérek nálunk nincsenek ... Hiedelmek régen vótak. Visszajár valakinek a szelleme, hogy megölték, és nem tudódott ki, és szellem képibe megjelent, hét évenként megjelenik, ilyeneket hallottam én is, hogy van ilyen szellem, idősebbektől...- Akkor az jár vissza? Igen, akit megöltek, és nem tudódott ki, hogy nem került színre, hogy ki ölte meg. Általában, aki embert öl, annak vér tapad a kezéhez, és nincs olyan titok, ami ki nem derül. És az a halott szokott visszajárni, aki nem nyugszik a másvilágon, mer nincs a sírja se megszentelve, nincs eltemettetve tisztességesen. Tapasztalni, hál’Istennek nem tapasztaltam, vagy pl. olyan van, mán ha ezeket a halottakat idézed, hogy nagyobbacska is megijed. Vagy rosszat lát éjszaka, kimegy, és akkor mik olyat szoktunk csinálni, hogy kiöntik ólommal, mert nagyon megijedt, rosszat látott. És kiöntik ólommal. Például most én megmondom őszintén, velem is megtörtént. Hát vótam tíz-tizenegy éves kb., és hogy ezelőtt nem bent vótak a WC-к, hanem ki kellett menni. És olyan éjféli órába kimentem, és hogy ódalra néztem, és mintha valami egy fél kezet láttam vóna, egy fél arcot, és 274
