Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter A boszorkány nyomorékká is tudta tenni az embert. A gyermekágyas asszonyoknak42 is vigyázniuk kellett, meg ne rontsa a gyereket vagy ki ne cserélje: „míg meg nem keresztelték a gyermeket” (7), ..oda kellett figyelni, hogy a gyermeket a boszorkányok meg ne rontsák...” (16 ),félt is az ember, hogy nahát ha mán elvinnék a gyermeket, oszt hoznának helyette egy nyomorékot.” (7) Előfordul, hogy csak kísérik, ijesztgetik az embert: „vittük a tejet a csarnokba... vótak olyan boszorkányok. Akik megijesztették, meg mentek utána, meg kísérték. Hegedültek... zeneszóval mentek, úgy kísérték az embereket éccaka. (16) „Meg az kísérte, zavarta. Hogy így át tudta változtatni magát...” (16), „...tehen képibe lefeküdtek, úgy tehennek változtak... Meg disznó..." (15) . .este egy csikó meg egy kutya állt elé, azok kísérték..(8) „Meg elcsalták a fiúkat, azt mondják, macska képibe... (7), „mikor a villany alá ért, macskává változott, úgy ment el..(12) A boszorkány tudta, amit a házon kívül beszélnek, meg tudta állítani a szekeret: ,fi lovasszekér is mikor ment, megállította a boszorkány a lovat, hogy nem megy sehova...” (15) . .Fuvaros megállt egy ház előtt, egy öregasszony megsimogatta a lovat, az meg nem ment.” (12) Általánosan elterjedt hiedelem Ecseden, hogy a boszorkányok egyik közlekedési eszköze a „csengős-bongós” szekér, amellyel repülni is szoktak: „mesélték, hogy itten a Sziget utcán mentek felfele, még akkor nem vót köves út, ilyen sáros út vót, aztán éjfélkor kiment pisilni, oszt hallja, hogy csengős-bongós szekér jön, kimegyen, hát jön egy csomó nép, oszt azt mondja: Hova mentek Isten segítsége nélkül? Megálltak, hozzáfogtak ott táncolni. Azt mondja egy közülük: Eressz már el engem! Hát osztán: eriggyetek azt mondja, hát menjetek a pokolba! Mer így tette az öregember, hogy: Hova mentek Isten segítsége nélkül? Oszt megálltak, oszt táncoltak. Mondja, hogy eressze mán el, oszt adok egy jó bundát. Na, az öregre ráfordították a bundát, oszt mondta, hogy eriggyetek a pokolba! Mikor bemegy, azt mondja a feleségének: na hallod kaptam egy jó bundát. Hát mikor meggyújtja a petróleumlámpát, hát egy nagy békanyál vót a bunda helyett.” (12) A táncoló, kocsin járó „boszorkánysereg” vagy a „holtak serege” nem ismeretlen Európában: „az ördögi gyűlésbe repülő boszorkányok képében ősi téma, nevezetesen az élőknek a holtak világában tett eksztatikus utazása él tovább - a felismerhetetlenségig eltorzult formában... A XI. századtól kezdve számos, javarészt európai - francia, spanyol, itáliai, német, angol, skandináv területről származó latin vagy népnyelvi irodalmi szövegben találkozunk az „ ádáz sereg ” (Wütischend Heer, Mesnie furieuse, Mesnie Hellequin, exercitus antiquus), más néven „ szilaj vadászat ” (Wilde Jagd, Chasse sauvage, Wild Hunt, Chasse Arthur) jelenetével. A szövegek a holtak, illetve egyes művek az idő előtt meghaltak - csatában elesett katonák, kereszteletlen gyermekek - seregeként mutatják be a sokaságot. ” (Ginzburg 2003. 136.) Az európai boszorkányperekben előfordulnak olyan vádak, miszerint a boszorkányok gyakran repültek társaikkal a boszorkányszombatra kocsin vagy állat hátán lovagolva, egy női démont, Dianát, Heródiást vagy Holdát követve (Ginzburg 2003. 121-147.). Bár az adatközlők nem említették, hogy lett volna vezetője ennek a seregnek, a holtak seregével és a boszorkányokkal való párhuzamot nem vethetjük el, ennek bizonyítása azonban már egy másik dolgozat témája kell, hogy legyen. A boszorkányok csak nehezen, nagy kínszenvedés árán tudtak meghalni, a tudományukat át kellett adják valakinek. Mesélték, hogy a boszorkánytól nemcsak életében, hanem még halála után is féltek, nehogy átadja azt:, fi mikor tették lefele a sírba, kiborult a koporsó. Amikor tették lefele, kiborult, nem mert hozzányúlni senki se. Mert azt híresztelték, hogy ha hozzányúl valaki, akkor ráhagyja a tudományát. Oszt nem nagyon merték megfogni még a koporsóját se.” (7) Ellenük többféleképpen lehet védekezni., fonákul vették fel az alsóruhát magukra... hogy ne legyen hatalma annak a boszorkánynak.” (16) A fordítottság alapelv és cselekvési mód, mely az 42 A gyermekágyas démon attribútumai itt a boszorkány alakjába olvadtak be. 264