Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter A cigányok a szenes víz készítése közben ezeket mondják: ,JCi bántott téged? Ki bántott, kincsem? Mék vöt?” (1), s közben sorolják a neveket. „Es az, aki megverte szemmel, a pohárfenekibe leszáll (a szén).” (1) Ólomöntéskor pedig a Miatyánkot és más imádságokat mondanak: „Rá kell olvasni, persze, rá kell imádkozni, hogy segítse meg a Jóisten." (I)39 Jellemző még az is a cigány ráolvasásra, hogy közben köpködnek, általában háromszor. Egy szomszédos faluban is volt, aki gyógyított, és a boszorkány által kificamított csontot is helyre tudta tenni: „kezet fogott vele (a boszorkány), mindenütt kiment a keze. Csak így csüngette a kisfiú a kezét. Oszt elvittük ahhoz az öregasszonyhoz, végigfogdosta a kis kezét, oszt alig vótunk ott, alig fogdosta egy kicsit, mán fogta a kilincset, hogy menjünk hazafele..." (16) Az elbeszélők azonban mindig kiemelik, hogy ezek a gyógyító emberek csak gyógyítani tudtak, nem csináltak rontásokat: „nem csinált olyan ördögi izét, csak így gyógyított.” (11) A legfontosabb különbség tehát a gyógyító és a boszorkány között, hogy a gyógyító nem tudott rontani, míg a boszorkány annak is „mestere volt”. Tudós kocsis40 A tudós kocsis tudományszerzése Ecseden nem ismert, nem ismertek helybeli tudós kocsist sem, de az alakjához fűződő néhány motívum még fellelhető. A tudós kocsis meg tudta állítani a lovat, úgy, hogy a kocsiszeget a suhogóra (ostorra) kötötte. Ismert a tudós ács és a tudós kocsis párviadala is: az ács által megkötött lovakat úgy indította el, hogy egy kalapácsot a rúd hegyére kötött, mire az ács leesett a háztetőről, ahol dolgozott, és meghalt. A boszorkány is megállíthatta a lovakat úgy, hogy megsimogatta őket, így azok nem indultak el, és csak a tudós tudta őket újra elindítani: „akkor a kocsis leszállt, ...oszt az út végire vágott a baltával, a fokával oszt akkor megindult a lú, elment a boszorkány. ” (15) Tudós pásztor Ecseden a tudós juhászként ismert öreget nem állatokat gyógyítóként, hanem inkább a rontások elleni védekező eljárások ismerőjeként tartották számon.41 Az emlékezet szerint olyan mágikus eljárásokat tudott, amelyek segítségével a boszorkányok rontása ellen védekezhettek. „Egy> öreg juhász mondta nekem, hogy egy liter tejet szűrjél el egy csuporba, és mikor a kenyeret kiszeded, a parázsra öntsed a csuprot a tejjel." (8) A rontó személy erre „átment, hogy ne csináljátok. Sírt, hogy ne csináljátok, mert elégek." (8) ,JTz tudós juhász volt... Kun Zsiga bácsi, rontásokat bontott fel." (8) Volt olyan is, aki Csengerbe ment el egy tudós emberhez, hogy segítsen visszahozni a boszorkány által elvitt tejet: ,fizt mondták akkor, hogy hát Csengerbe mentek, meg ide mentek, meg oda mentek tudós emberekhez...” (14), de ezt az embert tudósnak nevezték, nem boszorkánynak, annak ellenére, hogy rontással kapcsolatban adott tanácsot. Valószínű, hogy valamilyen tudós pásztor lehetett, mert azokat nem tartották az „ördöggel cimboráiénak”. 39 Ráolvasnak a kártyára jóslás közben is vagy ha valakinek szerencsét kívánnak: „Segítsen a Jóisten az utadon, legyél szerencsés, amihez készülsz, a munkádba legyen szerencse, amibe belefogtál, a Jóisten adjon neked szerencsét, hogy sikerüljön! És ezt mondjuk: - Istenem, segíts a gondoláján. Sokszor magyarul kell lefordítani, van amikor cigányul mondjuk, van amikor magyarul. Ez a ráolvasás, hogy ráköpdösünk, háromszor. Szerencsét, hogy hozzon neked, van ráolvasás, de ezt általában, mikor jósolunk, akkor szoktuk. ” (1) 40 A tudós kocsisról Szatmárban ld. Luby 1983. 66-80. 41 Legalábbis az adatközlők emlékezetében a tudós juhász tevékenységének csak ez a funkciója maradt fenn. 262
