Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Nagyecsed hiedelemalakjai felbontani, aki csinálta.33 A rontást batyuba34 vagy konzerves dobozba35 teszik, és elássák36 vagy a házon belül rejtik el.37 Az ecsediek a szomszéd faluba, Győrtelekre is jártak jósoltatni. Az egyik győrteleki jósnő különös képességei közé tartozott, hogy tudta, miről beszélnek a hozzá igyekvők az úton: „...Éva néni volt a jósnő. Az úton beszélték, hogy mi lesz, ha ott lesznek. Éva a kapuban várta őket, kettejüket nem engedte be, mert tudta, hogy csúnyán beszéltek róla.''' (8) A jósnőnek ez a képessége megegyezik a halottlátóéval, hiszen a halottlátók is „csak annak beszélnek, akik fenntartás nélkül hisznek képességükben. A hitetleneket, a rájuk pejoratív megjegyzést tevőket és azokat, akik nem viselkednek tisztességesen az úton, a hiedelem szerint kiutasítják, ezeknek nem jósolnak." (Czövek 1987.31.) Tudósok természetfeletti erejű személyek között a tudósnak sokféle típusa ismeretes. A tudós kocsis, a tudós pásztor, a tudós vagy ördöngős molnár mellett más foglalkozások képviselői is szerepelnek. A hozzájukfűződő hiedelmek sokrétűek, a gyógyítástól a rontásig sokféle tevékenységet tulajdonítanak nekik. ” (Bartha 1998. 482.) Gyógyító Ecseden a gyógyítóknak többféle elnevezése is ismert: kuruzsló, tudós, gyógyító. Jellemző, hogy a gyógyító alakja összefonódott a boszorkányéval. Ecseden több ember is gyógyított, a leghíresebbek boszorkányként ismertek, ezért azokat a boszorkányok címszó alatt tárgyalom. A leggyakoribb gyógyítások közé a szemölcs elmulasztása tartozott. Az egyik gyógyító emberhez napfelkelte előtt kellett elmenni, akkor kellett elmondani, mi a baj, aztán hazamentek, és a szemölcs másnapra elmúlt: „azt mondták, hogy menjen el Kutyáshoz, oszt az elveszti... akkor menjünk, mikor még nem jön fel a Nap. Hát elmentem, mondtam neki, hogy baj van, szemölcs van az ujjomon, gyűrűt kéne rá húzni, de hát ilyen ujjra. Azt mondja, menjek haza nyugodtan, meglesz. Hát elmúlt, de hogy mér múlt el, ezt nem tudtam soha megmondani... Hozzám se nyúlt..." (14) „Julcsa néni is, vagy kinek hítták, hát az is... a szömölcsöt el tudta mulasztani..." (3) Egy másik asszony, ,Jlona néni tudott gyógyítani, az a tyúkba megfordította a tojást, ha nem tudott tojni a tyúk... a tífusztól is gyógyította a gyerekeket, valami növénnyéГ (5), ezen kívül gyógyította a szemet, a fájós testrészre poharat ragasztott, piócát - „nadályt ragasztott ide a tarkójára, az a rossz vért kiszítta, oszt akkor kifejtette." (11) Julcsa néni kenőasszony is volt, Járt a jegyzőnél, az hitt benne, mert aztat anyám mindig dörzsölte, a derekát." (11) Akadt olyan is, aki ráolvasással38 gyógyított - magyarok és cigányok körében egyaránt. Ráolvasással általában a szemmel verést próbálták meg hatástalanítani: ,Jnyu ráolvasott, de nem mondta meg sose, hogy hogy olvasott rá, nem hagyta ránk... amikor olvasott ráfele, akkor ásított, ásított, mikor meg vót verve apulya... Ráolvasott, oszt utána elmúlt." (7) 33 „...csak az tudja, aki csinálta, nem lehet egyik kézből a másikba csinálni.” (1) 34 „Cérnával szokták levarrni vagy kötni. Vagy rontani. Sóval szoktak, cukorral szoktak, bekötik kis batyuba.” (1) 35 „...van ilyen konzervás doboz, és abba lehet megcsinálni azt a rontást.” (10) 36 „Hát, ezelőtt azt mondták, hogy ha valakit összekötöttek, azt ki kell menni a temetőbe, és a kilencedik sírnál el kell ásni. Hogy ne hagyják el soha egymást, szeressék egymást. Éjszaka mentek ki a régi öregek. De mostanába inkább keresztutakat mondanak, el kell temetni a kereszt útnál....” (1) 37 „Mer van olyan, hogy a falba beleteszi, képes kivenni egy darabot, oda beteszi, besimítsa, bemeszelteti, na, hát ki tudja aztat, hogy ott mi van. És az urának otthon kell mindég lenni, meg szereti, meg minden, mer ott van a rontás.” (9) „... valami kéménybe tette el” (9) 38 A ráolvasásokról ld. Pócs 1986. 261
