Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Wlislocki 1891. 102.,Szuhay 1999. 115., Deák 2009. 139.). írA terítéket a konyhába vagy az udvarra teszik ki, a tányérba olyan étel kerül, amit a halott szeretett” (Szapu 1984. 54.). „Ünnepeken is, hogy megtöltsük a káposztát, kiteszem egy tángyérral a káposztát, mikor meghal a hozzátartozója, és mán mikor reggel így jó két óra múlva kimegyen, mán üres a tángyér gyermekem. Ez is igaz. Mer a hozzávaló tartozója megkeresi minden ünnepen a családot... Kiteszek két kis káposztát vagy amit tudtam, hogy az én szüleim szerettek, tortát vagy ilyesmit, alig megsütöm, kiteszem oda, és alig megyek, mán üres a tángyér. És ez szent való igaz, hogy a hozzá való tartozója az embernek felkeresi. És megleli. Ez a régi hagyomány. ” (9) „Újévkor pl. este hat órakor, mikor beáll az újév, akkor kimegyünk a kúthoz, folyós kúthoz, és ahány halottunk van, aki eszünkbe jut, annyi veder vizet kiöntünk a kút mellé vagy az árokba, hogy sikerül, hogy igyanak, hogy egész évbe ne legyenek szomjasak. .. Húsvétkor is kimegyünk a temetőbe a szerelteinkhez, viszünk nekik egy kis szenteltet, ami nem szabad, de hát egy hímes tojást, szenteltet, vagy egy üveg bort kiviszünk, és körbeöntjük a sírt, hogy igyanak a halottaink.16. „Minden ünnep alkalmából szoktunk. Vagy ha isznak, akkor virrasztó éjszakáján a férfiak, akkor úgy fogadják el az italai, úgy isznak belőle, hogy kiöntenek egy kicsit a földre, és csak utána isznak. Mer a halottat szimbolizálja, hogy igyon ő is belőle. ” (1) ,Jiúsvétkor is meg kell csinálni aztat, hogy a kútho kimegy az ember, vagy öt-hat vedér vizet kiborít, mer az azt mondják annak, hogy ha nem borítsa ki az ember, akkor nincs szerencséje. ” (9) A halott lelke hét hétig jár vissza, de ez csak egy átmeneti időszak; ez náluk még nem jelenti azt, hogy hazajáró halottról van szó. A halottak főleg álomban jelentkeznek: „Van, amikor a halott kér valamit, személyes tárgyát elfelejtünk odatenni, vagy valami kívánsága van a halottnak, vagy itthon maradt valamilye, amit szeretett. Pl. egy fejkendőt nem tettünk oda, vagy valami kedves ruhaneműjét nem tettünk oda, és akkor álom által megmondja, hogy ű mit kért. ” (1) Az álomban megjelenő hozzátartozó kérését komolyan veszik, és mindig teljesítik. A kérés lehet rögtön a temetés után, de évek múlva is: ,JÉdesapám hét év után álmodott az édesapjával, hogy menjen fel a padra, itt és itt van egy mellénye, a kakasülőn, benne van neki egy kis fehér bukszája is, vót benne... ugyanúgy történt, hét évbe, nyolc év után álmodott, soha nem álmodott édesapám, és felkelt édesapám, hogy halottal álmodott, ezt és ezt csinálja, és így is vót. És ezér hiszünk benne. ” (1) A rossz halott A rossz halott az oláh cigányok szerint betegséget, félelmet, ijedtséget okoz. Védekezni különböző szentelményekkel tudnak ellene. „Es legelső dolog fiam a szenteltvíz, Máriapócsrúl, hogy békességünk legyen a házba. Hogy a rossz szellemek meg ne közelítsék, és jó álmunk legyen, ne álmodjunk rosszakat. ...Evvel védekezünk, meg a szentképekkel. ” (1) Előfordul, hogy valaki éjszaka rossz halottat lát, és nagyon megijed tőle. A cigányok ilyenkor (ha nem is tudja az illető, mit is látott pontosan) ólomöntéshez folyamodnak, és annak segítségével (a kiöntött ólommal való mágiával) próbálnak segíteni: „olyan van, mán ha ezeket a halottakat idézed, hogy nagyobbacska is megijed. Vagy rosszat lát éjszaka, kimegy, és akkor mik olyat szoktunk csinálni, hogy kiöntik ólommal, mert nagyon megijedt, rosszat látott. ” (1). „Es kiöntik ólommal. Hát vót am tíz-tizenegy éves kb., és hogy ezelőtt nem bent vótak a WC-к, hanem ki kellett menni. És olyan éjféli órába kimentem, és hogy ódalra néztem, és mintha valami egy fél kezet láttam vóna, egy fél arcot, és megijedtem, vagy éppen odavetődött valami árnyék vagy valami. És én rettenetesen megijedtem, hogy elkezdtem anyámnak ordítani. Hogy van ott valaki, én ebbe úgy belebetegedtem, hogy se iskolába nem jártam, enni nem ettem, egész nap rettegtem a házba, mindig úgy kellett üljenek, hogy rajtam körülöttem, mer én nagyon féltem. Azt hittem, hogy halott, azt hittem, hogy gonosz, ... 16 A sírhelynek szeszes itallal való locsolásáról Szapu 1984. 42. is ír. 250
