Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Nagyecsed hiedelemalakjai hogy egyszerűen, a déli órát elütötte, én már lestem az ajtót, ablakot, hogy mikor jön befele ez-az, a szellem, olyan belső félelem vót bennem. És bejött az öregasszony, szomszédasszony, hogy „ lehet a halott apósod volt” (mondta az anyjának), meg ilyet látott. ...És akkor mondta édesanyám, hogy elviszlek egy öregasszonyhoz, valódi cigányasszony vót, úgy hítták, hogy Ilka, Bereken lakott jósaszszony, és engem ki kell önteni, mer én már nagyon félek. Mer egy anya mire nem képes a gyermekér, még ha az ördöggel is le kell cimboráim... Még ha kell, az ördöggel is összecimborál.” (1) Az ólomöntést általában a jósasszony csinálja. A „beteget” a szoba közepére ültetik, kezébe valamilyen szentelményt adnak, a háta mögé pedig egy vízzel teli edényt tesznek. Míg az ólom megolvad, a jósasszony körbejárja a beteget és közben imádkozik (általában a Miatyánkot mondják). Utána a megolvasztott ólmot az illető feje mellett a vízbe önti. „És mikor beleöntötte a tálba, az persze egy alakot formált. Elkezdett köpdösni az öregasszony, meg magába mormolt, valamit mondott. ” (1) Az ólomöntést háromszor kell megismételni. Ezután az ólmos vízzel megkeni a jósnő a beteg fejét, tenyerét és talpát, sőt, még innia is kell ebből a vízből. A harmadjára kiömlött alakot cérnára fűzték, és a beteg nyakába akasztották. „Es azt mondta az öregasszony, majd elhagyom. És akkor anyám ne is keresse, én se keressem. Hadd hányódjon el a házba. ” (1) „Az öregasszony, aki meghalt,... hát az kiöntött engem ólombúi, mikor nagy beteg vótam. És mutatta, hogy hon van a halott, hon vagyok én. Az ólom kimutatta neki. És két hét múlva mán semmi bajom nem vót... És a vízbe kilapult az ólom, és mutatta neki (ti. a jósasszonynak), hogy mi a, szerelmi bánat... ” (9) „Vagy kit csalnak a halottak elfele.” (10) A visszajáró halott A visszajáró halott definíciója a cigány hagyományban eltérő a magyar hiedelmekre jellemzőtől. A magyaroknál a visszajáró halott általában valamelyik elhunyt hozzátartozó szelleme, míg a cigányoknál a visszajáró halott ismeretlen ember szelleme, olyan valakié, aki nem természetes módon halt meg, ezért nem nyugszik: „ Visszajár valakinek a szelleme, hogy megölték, és nem tudódott ki, és szellem képibe megjelent, hét évenként megjelenik... nem került színre, hogy ki ölte meg... És az a halott szokott visszajárni, aki nem nyugszik a másvilágon, mer nincs a sírja se megszentelve, nincs eltemettetve tisztességesen. ” (1) Helyek szellemei Rákóczi lánya A magyar néphitben gyakori az olyan kísértet, akit életében elátkoztak, és megjelenése egy meghatározott helyhez köthető. Nagyecseden II. Rákóczi Ferenc alakjához kötődik egy általánosan elterjedt legenda, mely szerint a hajdani Ecsedi várból alagút17 vezetett Nagykárolyig (mások szerint Munkácsig). A kísértet, Rákóczi lánya pedig ebben az alagútban kísért, mivel elárulta apját,18 és ezért Rákóczi megátkozta: „ Valamikor régen azt hallottam, hogy Rákóczinak vót ezelőtt alagútja a nagytemplomtúl kiment Károlyig... át lehetett menni, oszt valamiér üldözték Rákóczit, oszt a lyánya elárulta, mer az a szeretője vót az apjának az ellenségének... Oszt Rákóczi fordítva patkolta meg a lovat, hogy mikor jött, azt hitték, hogy megy. Mikor ment, azt hitték, hogy jön. Oszt a lyánya meg elárulta, így fogták el Rákóczit, oszt Rákóczi megátkozta a lyányát. Oszt azt mondják, hogy a szellem abba az alagútba van... Azt mondják, hogy fogott az átok valamikor, lehetett átkozódni, fogott is. Pláne meg a szülői átok...” (7) 17 Az alagúthoz kapcsolódó mondák igen elterjedtek a megyében, ld. Rákóczi-néphagyományok 2003. 102-103., 147-158. 18 Az áruló lányról több környékbeli faluban is tudnak, ld. Rákóczi-néphagyományok 2003. 138. 251
