Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Nagyecsed hiedelemalakjai Lidércfény A lidércláng tüzes fényjelenség, mocsaras, lápos vidéken általában kék fénnyel jelenik meg éjszaka. Sokan keverik a jelenséget azzal, amikor nyáron ég a láp. Kereszteletlen gyerek „Áztat nem temethették a temetőbe. Csak a temető árkába, ha nem vót megkeresztelve a gyermek.” (7) Az oláh cigány hiedelem szerint minél előbb meg kell keresztelni a gyermeket, főleg, ha beteg. Adatközlőim szerint olyan nincs, hogy úgy haljon meg egy gyermek, hogy ne legyen megkeresztelve. ,JCereszteletlenül gyermek nincs.” (1) Ha véletlenül mégis úgy hal meg, hogy nincs megkeresztelve, azonnal papot hívnak, és halva keresztelik meg. „Azt a pap kereszteli meg, hogy ha halva is születik. Mer van olyan is, igen, akkor azt a pap megkereszteli úgy halva a gyermeket, hogy a másvilágra ne menjen úgy. Nálunk az a törvény, vagyis mi úgy szoktuk. ” (1) Ezért nem ismerik a kereszteletlen gyermek kísérletét, legalábbis már nem élő hiedelem. A szokás, hogy még halva is megkeresztelik a gyereket, valószínűleg azért alakult ki, mert féltek visszajáró szellemétől, és attól, hogy megváltás hiányában az ördög kezébe kerül a lelke. Akasztott ember „Attól nagyon félünk, eleve, ha kiejted, félünk tűle, rettenetesen. Sőt, ha felajánlják a házát vagy ruhaneműjét vagy bútorját vagy lakását, szívesen se veszik meg. Attúl félünk, hogy mindenki arra a sorsra jut a házba. Mer beleköltözött az ördög, mer aki saját kezével vet véget az életének, az félelmetes és félünk tűle. Hogy ha lehet, akkor nem kell semmi, az udvarra se megyünk szívesen, jaj, felakasztotta magát. Se tyúk nem kell, se tojást nem veszünk onnan, semmi. Meg se közelítsük. ” (1) - mondta egy oláh cigányasszony. ,Az öngyilkosok már haláluk előtt az ördög hatalmába kerülnek. Megkísérti őket a gonosz...” (Jankus 2001. 173.) „ ...Csak ezelőtt azt hallottam, még az akasztott embert is, aki felakasztotta magát, azt nem temették a temetőbe, csak a temetőárokba... (16), ...a temető szélire...” (15). Az akasztott ember kísértete egyfajta „nyomó lény” attribútumaival is rendelkezik: „...a szomszédja felakasztotta magát, éjjel sírt, aki ott aludt, mert Veres Laci ült a mellén. Mondta neki, hogy eriggy innen, az meg az ablakon át elment...” (13). Halott A halott más jelentést hordoz a cigány néphitben, mint a magyar néphitben.14 Az elhunytakat halottnak nevezik, és nem tartják szellemnek vagy kísértetnek, és megkülönböztetik elhunyt hozzátartozójuk szellemét a rossz halottaktól: „nem tudom, hogy mit értei, hogy szellemek, a halottakra” (1)- mondta egy oláh cigányasszony. Számos olyan szokásuk van, amellyel megpróbálják megakadályozni, hogy a halott ne járjon haza: „a halottakat mindig lábbal kifele visszük, tehát ha még véletlenül nem, hogy úgy sikerül kivinni a halottat a házból gyermekem, akkor mindig szól valaki, hogy lábbal kifele, útnak indítsátok. Hogy ne járjon vissza a halott, mert azért v irr asztunk15 éjszaka, az ő lelkire ...És akkor gyújtunk neki gyertyát akkor éjszaka ” (1). A virrasztásra sütni-főzni szokás, nemcsak a virrasztóknak, hanem a halottnak is - nehogy éhesen menjen a másvilágra: „Es főzünk, és csinálunk halotti tort, a halott lelkire, hogy ha éhen ment el a másvilágra...” (1). A halott etetéseitatása általános gyakorlat a cigányoknál (ld. még Karsai 1994. 111-113., Kalányosné 1997. 112., 14 Az alábbiak csak a cigányok „halottjára” érvényesek. 15 A virrasztásról, annak távol tartó, eltávolító funkciójáról ld. még Grigore 2001. 88., Karsai 1994. 109-110., Kalányosné 1997. 110-111., Ujváry 2006. 93. 249
