Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter Hiedelemalakok Természetfeletti lények Kísértet A magyar néphit kísérlete olyan természetfeletti „szellemlény”, aki láthatatlan vagy átlátszó, de megjelenhet tüzes alakban vagy köd formájában; hirtelen bukkan fel és tűnik el. Leggyakrabban éjjel, éjfélkor jelenik meg „rossz” helyeken (keresztút, mezsgye, híd). Szűkebb értelemben a kísértet a halottak visszajáró, nyugtalan lelke (Luby 2002. 171-175.). Nagyecseden a kísértet alakja a hiedelmekben mind a szűkebb, mind a tágabb értelmezésben fellelhető. Megállapítható, hogy a szellem, kísértet teljesen más jelentést hordoz a cigány hagyományban, mint a magyarban.12 „... Két olyan jelenségre figyelhetünk fel, amelyek kizárólag a cigányság sajátjai, és minden valószínűség szerint az Európába érkezésük előtti időkből származnak. Az egyik a halottaik visszajáró, kísértő szellemétől való rettegés, amely megfelelőképp érvényre jut temetési szertartásaikban..." (Fraser 2000. 219.). Ezeket a kísérteteket halottaknak nevezik, csakúgy, mint elhunyt hozzátartozóikat, akik leggyakrabban „álom által" jelentkeznek, ,/í halottakkal való érintkezés egy különös, ám igen gyakori módja az álmokon keresztül történő kommunikáció. Különös azért, mert mindenki számára megtapasztalható élményt jelent, tehát nincs természetfeletti képességekhez kötve, s különös azért, mert esetleges és akarattal nem befolyásolható." (Hesz 2001. 226.) A magyaroknál is megfigyelhető, hogy halottaik álmukban járnak vissza, ha valamit kérni szeretnének: ,AZ álmoknak jelentése van. Manyi, a lányom a nagyanyja sírjáról a virágmagokat összeszedte, belecsavarta egy zsebkendőbe. Reggel jött, hogy azt álmodta, hogy a temetőben járt, a mamája feje a síron felül volt, és a két keze kint volt a földből. Kérdezte, hogy mit jelent. Az aranygyűrű: földi kincs. Manyi a virágmagot elhozta tőle. Vesse el a magot a síron (azt jelenti). ...A halottak szellem által jelentkeznek.. ,.”(13)13 Ebben az álomban felfigyelhetünk egy hiedelem-tilalomra, tabura is: semmit sem szabad elvinni a temetőből a sírokról, mert a halott visszajön és kéri azt, ami az övé” (Jankus 2001. 159.). Hesz Ágnes szerint az álmok néprajzi vizsgálata is fontos, „mivel tudattalan lelki tevékenységről lévén szó, az álom sokkal „őszintébben” mutatja a hiedelmek jelenlétét, működését” (Hesz 2001. 227.), ezért kutatásom során ezeket az álmokat is figyelembe vettem. A szellemekkel való kapcsolattartás népszerű, ma is élő gyakorlata az asztaltáncoltatás: „... Vót asztaltáncoltatás. Hat embernek kellett rátenni a kezét...mozgott az asztalnak a lába..." (2). ,A régi öregek csinálhatták...összejöttek kártyázni éjszakánként a férfiak. Csak nem tudjuk, hogy kik vagy hogy...” (6). Többnyire azzal a céllal gyakorolták, hogy „a jövőre vonatkozó információkat szerezzenek... Ezekben az esetekben az asztaltáncoltatás nem más, mint a szellemidézés egyik technikája, amely azonban része a halottakkal való kapcsolatteremtésnek” (Hesz 2001. 225.). Tüzes ember - elátkozott mérnök Az elátkozott mérnök éjszaka „kijárt, mérte a földet..." (12) a lápon. Bár nem említik, hogy tüzes alakban jelenik meg, mégis ide sorolom, mégpedig azért, mert alakja a lidérccel kapcsolatban idéződött fel. 12 Bővebben ld. „halott”! 13 Azokat az idézeteket, amelyek adatközlőktől származnak, zárójelbe tett számmal jelölöm. A számokhoz tartozó adatközlők vallása és születési éve a mellékletben lévő interjúkban megtalálható. 248
