Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Bóna Bernadett: Ablakzárak a Sóstói Múzeumfalban
Ablakzárak a Sóstói Múzeumfaluban Bóna Bernadett A Sóstói Múzeumfalu alapcélja és feladata szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tájegységeinek népi építészetét és lakáskultúráját reprezentálja. Épületei, lakóházai a múlt valóságának interpretációi. Állandó kiállításában 18 lakóépület látható, amelyek építési ideje a XVIII. század végétől a XX. század közepéig terjedő időszakra tehető (Páll-Bodnár 2007.). A 18 lakóépületnek 109 ablaka van, amelyek 40 típusba sorolhatóak (Bóna 2009.). A 109 ablak közül 7-nek, illetve a 40 közül 5 típusnak nincsenek szerelvényei, tehát zárai sem, mivel rögzítettek. így a fennmaradó 35 típus 102 ablakának szerelvényei közül 252 db zár képezi a jelen vizsgálat tárgyát, amelyek 17 lakóházon találhatók.1 E tárgycsoport 252 darabját tipologizálom, részeiket és formai változatait rajzokkal illusztrálom.1 2 Mindezt a zárak látható elemei alapján végzem, hiszen részletesebb, minden elem minden részére kiterjedő vizsgálathoz a szerelvényeket le kellene szerelni az ablakokról, ami egyrészt nem állt módomban, másrészt nem volt célom. A tipologizálás során egyértelműen a zárak fizikai valója a kiindulópont, e mellett a zártípusok és az ablaktípusok kapcsolatát két nézőpont szerint vizsgálom. E kétirányú perspektíva magától értetődően lehet a zár, illetve az ablak. Ha mindkét oldalról megközelítjük e két tárgy kapcsolatát, akkor különböző összefüggéseket térképezhetünk fel. Továbbá a nézőpont kiszélesítésével a tárgy társadalmi hierarchiában elfoglalt helyét is meg lehet határozni. A múzeum építése során az egyes lakóépületek természetesen nem teljes egészében, megbontatlan egységben, az általuk megtestesített időintervallumot kimerevítve kerültek a múzeumba, hiszen gyűjtésük előtt a természet mellett főként a társadalom tagjai alakítottak rajtuk. Az épületek áttelepítésekor sokszor a leggyakoribb hiányosságok az ablakok vagy azok szerelvényei voltak, amelyeket a Múzeumfalu munkatársai a megfelelő módon pótoltak.3 Mivel a múzeum nem törekedett arra - és nem is lett volna releváns -, hogy felmérje gyűjtési körének összes zártípusát, illetve azok előfordulási helyét mind területileg, mind az ablaktípusokhoz társítva, így a zárak inkább 1 Az ablakszerkezetek fémből készült részeit összefoglaló néven ablakszerelvényeknek nevezem. Ilyen szerelvények egyfelől a zárak, amelyekhez tartozhatnak ütközők, reteszek, fészkek, csuszkók, gyűrűk; másfelől a fogantyúk, gombok; a különálló szegletvasak, a szegletvassal összeszerkesztett pántok, illetve a különálló pántok. A szerelvények kifejezést használja Istvánt! Gyula és Vukov Konstantin is (Istvánfi 1997. 174., Vukov 2005. 19.). A szerelvények kifejezés szinonimájaként használja a vasalatok kifejezést Paluska Csaba (Paluska 2000. [43.]). Az egyértelmű rekonstrukciók, az új típusú zárak nem kerültek a vizsgálat körébe. 2 A rajzok csak a tipizálást segítik, amely során a méretbeli különbségek nem voltak meghatározóak, így azok nincsenek feltüntetve. A zárak mérettel ellátott mérnöki jellegű rajzainak elkészítése a további feladatok egyike. 3 Szempontunkból lényeges, hogy az egyes ablakokra külön gyűjtött szerelvények kerültek, mivel azok az ablak gyűjtése idején már nem voltak meg. Ezeknél az ablakoknál a gyűjtő tapasztalata és lehetősége befolyásolta az ablak szerelvényeinek típusát. Jelen tanulmányban nem célom az egyes ablakok vagy azok szerelvényeinek helytállóságát kutatni. Ajelen lejegyzés, rendszerezés tehát a Sóstói Múzeumfalu zárait veszi alapul, amelyet természetesen további eredményekkel lehet alátámasztani, vagy meghazudtolni. NyJAMÉ LII. 2010. 207-241. 207
