Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Bóna Bernadett: Ablakzárak a Sóstói Múzeumfalban
Bóna Bernadett a kiválasztott házak ablakainak jellemzői, de nem a gyűjtési területet lefedő részletes kutatás, pontos, minden társadalmi szintre kiterjedő „mintavétel” eredményei. Ez utóbbi vizsgálat teljes egészében természetesen utópisztikus álom, hiszen minden eset egyedi, és ezen tárgy ilyen részletes kutatása a kombinációk végtelen számát eredményezné. Nem beszélve az idő, a folyamatos változás lehetőségének szempontjáról. Mindezek szerint a múzeum gyűjtési koncepciója és a megvalósítás a felölelt terület valóságos egészének egy szeletét jeleníti meg, így nem mondhatjuk, hogy az adott tárgycsoport egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ablakzár típusait tartalmazza. Mindezek ellenére értelemszerűen a megfelelő mélységű kutatások a létező tendenciákra deríthetnek fényt. így a típusokba sorolt 252 db zár, illetve a zártípusok és az ablaktípusok kapcsolata megfelelő alapot képez további kutatásokhoz, felmérésekhez, amelyek eredményeivel könnyen kiegészíthető a felvázolt rendszer, a megfogalmazott következtetések.4 A rendszer A zárak felmérése, összeírása során keletkező adatok, adathalmazok rendszerezésére több lehetőség kínálkozik.5 A jelen esetben vizsgált zárak csoportosítását az analízis mélysége szerint három szinten határoztam meg. Az első szintet - a csoportosítás alapját - a zárak különböző fajtái alkotják, amelyeket szerkezetük, a zárás módjai determinálnak. A második szintet a fajtákon belül típusoknak nevezem, amit a zárak különböző funkció szerinti részei határoznak meg még akkor is, ha azok a szerkezeteknek nem különálló darabjai. A harmadik szintet altípusként tüntettem fel, amikor ugyanazon zárrészek különböző formájukkal, díszítésükkel térnek el egymástól. A zárakat e három szűrőn keresztül soroltam rendszerbe. Ezek mellett további kategóriákat, tipizálási formákat lehet felállítani, például az adott tárgy alapanyaga, mérete, megmunkálási technikája alapján.6 A három alapszinten történő rendszerezés első szintje, kiindulópontja nyolcféle zárfajta elkülönítése, amely a típusokat, altípusokat tartalmazza. A zárfajták elnevezésének kiválasztása több, ablakokkal foglalkozó munka ismeretén alapszik, amelyeket a lábjegyzetekben feltüntettem. Az elnevezések változatai közül általában az egyszerűbb, illetve a közismertebb elnevezésekre esett a választásom, hiszen ez az alapgondolkodás segíti elő e munka átláthatóságát. A rendszer I. Hajlított szög (összesen 2 db) 1. típus - 1 altípus II. Egyszerű szimpla görbölő7 (összesen 32 db) 1. típus - 2 altípus 2. típus - 2 altípus 3. típus - 1 altípus 4. típus - 1 altípus 4 Mindent összevetve messzemenő következtetések levonására a leírtak nem alkalmasak, kritikával kell kezelnünk, és további kutatásokkal alátámasztanunk vagy cáfolnunk érdemes azokat. 5 Ami általában - és jelen esetben is - a kutató, feldolgozó szubjektív rendszerszemlélete, amelynek természetesen mindig célja a jó átláthatóság, a tovább kutathatóság, a bővítés lehetősége. 6 Ezekre a kategóriákra ebben a tanulmányban nem térek ki, mert a lényegtől messze vezetnének. Ami azonban jelentős, hogy a zárak szinte mindegyike vasból készült, egyedül a T kilincsek pajzs- és kilincsrészének anyaga réz. 7 Más néven furgölő, horgoló (Frecskay 2001. 257.). 208
