Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Nagyné Bősze Katalin - Páll István: Gunyecz, a szódás. Egy szódásdinasztia története a kezdetektől a múzeumi bemutatásig
Gunyecz, a szódás Mint szódás a lovát... — mondták korábban. De most mit lehet mondani? Mint szód ás az Aroját? Ez így nem jó, ám a szódavíz az hűsít, frissít, még ebben a zimankós időben is, ha elegendő szölölevet tettünk a hosszúlépéshez, s éppen egy kiadós ebéd, netán vacsora után vagyunk. Vigyázat, a fenti recept csak a felnőtteknek szól! Balázs Attila felvétele 15. kép Gunyecz György szódát „terít” Fig. 15 György Gunyecz distributes seltzer l6. kép Gunyecz-féle szódásüvegek Fig. 16 Gunyecz’s seltzer bottles üzemet, hogy az országban működő szódásoknak kötelezniük kellett magukat 200 ezer darab üveg megrendelésére... Összejött: minden szódás rendelt 200 üveget. De nem csak az üveg, hanem a hozzá szükséges egyéb kellékek beszerzése is a szódást terhelte. A palackokat és a szifonfejeket külön kellett megvásárolnia. Az üvegbe benyúló csőből és a fej különböző részeiből, rugóból, tömítésből egyszerre többet is kellett vennie, tartalékot is kellett képeznie, mert a javítás mindig a mester feladata volt (Nagy 2007. 38.). Az 1890-es évek végén kisebb botrány alakult ki, mely újra és újra feléledt később is. A sima kifolyócsövű szifonfejekkel kapcsolatban elterjedt, hogy egyesek - különösen a nyilvánosházak lakói - állítólag irrigálásra használják a szódát, azaz nem rendeltetésének megfelelően. Ahol ez felmerült, a szikvizes nemigen tudott mit csinálni, át kellett öntetnie az összes fejet, mivel a vevői nem akartak többé elfogadni egyetlen hagyományos fejjel ellátott palackot sem, hátha éppen azt használta valaki más célokra. Erre megoldásként azt találták ki, hogy különböző rózsás, ágas, sárkányfejes, sasfejes kiöntőcsöveket kezdtek gyártani. Ezen időszak termékeiből igen szép és változatos gyűjtemény alakult ki, mint az a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum által összeállított szikvíztörténeti kiállításon az ország több múzeumában is látható volt.8 Egy másik - a vásárlókat védő - rendelet szerint, melyet az 1890-es védjegybirtoklási törvény tartalmazott, minden szódás csak a saját üvegét tölthette meg szikvízzel, csak abban forgalmazhatta termékét. Ez garanciát jelentett, a szódás és a vevő védelmét is szolgálta, a minőséget garantálta, szinten tartotta. Emiatt előírták, hogy az üvegen fel kell tüntetni a cég nevét vagy 17. kép Gunyecz-féle és más szódásüvegek a múzeum gyűjteményéből Fig. 17 Gunyecz’s and others seltzer bottles from the collection of the museum Erről közölt fotót például a Kelet-Magyarország LXV: 102. 2008. május 2-án, az 5. oldalon „Majálisok a megyében” című összeállításában. 199
