Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Nagyné Bősze Katalin - Páll István: Gunyecz, a szódás. Egy szódásdinasztia története a kezdetektől a múzeumi bemutatásig
Nagyné Bősze Katalin - Páll István telephelyét. A rendeletnek úgy tettek eleget, hogy vagy a gyárban eleve így rendelték meg az üvegeket - névvel, telephellyel ellátva vagy házilag maratták rá sablonok segítségével. A fejen is fel kellett tüntetni a készítő és a szódagyáros nevét vagy telephelyét, hogy a fertőzést elkerülhessék, s nyomon lehessen követni a szódavíz útját. Az előírást az államosításkor eltörölték, azóta semmi nem utal az üvegben lévő szódavíz származási helyére (Nagy 2007. 39). Harc a vevőkért Mindenkinek megvolt a maga körzete. Az iparengedélyek újbóli visszaadásától az 1970-es évekig nem is volt probléma, mivel csak három szódás volt Nyíregyházán. Mindenkinek megvolt a maga vállalata, üzlete, utcája, kocsmája. Ebben az időben még szerződéseket nem írtak, az adott szó mindenkinek elég volt. Az üzleti jó viszony olyan mértékű volt, hogy ha az egyik kocsmában festésre készült a tulajdonos, a beszállító részt vállalt a költségekből, hogy a vevő továbbra is megmaradjon. Ha a boltból vagy vendéglőből kifogyott a szóda, a szódás költségén küldték cserére az üvegeket a konflissal. Amikor a félliteres üvegeket kezdték igényelni - mert a fröccshöz az asztalra az illett szóltak a beszállítónak, hogy olyanokat szerezzen be. Egymás kiszorítása a nyolcvanas években kezdődött, ahogy egyre többen kezdték kiváltani az ipart. A Nyírkémia Vállalat ekkor ment tönkre. Gépeit, üvegeit, a gyár berendezési tárgyait egy vállalkozó vásárolta fel (adatközlőink a vállalkozó nevének elhallgatását kérték). Az új vállalkozó felkereste a vállalatokat, azokat is, ahol tudta, hogy a Gunyecz cég a beszállító. Aláment az áraknak, így megszerezte a vállalatok nagy részét. Még a segédet is elcsábította. Nem volt nehéz, mert ekkor még csak lovaskocsival terítettek. Ez azért is volt etikátlan, mert a fiú nem jelentette be a váltást, ráadásul azt a körzetet vitte tovább, amelyet eddig is járt, csak az előző tulajdonosánál. Ezt látta meg György, a fiú, aki akkor még autóvezető-oktató volt. Egyik napról a másikra felmondott és átvette a terítést. Éppen ekkorra érkezett meg az első platós teherautó. Sikerült jó pár vállalattal megegyezniük, mivel a ballonok árát a felére leszállították. A konkurencia 60 Ft-os egységára helyett 30 Ft-ért szállítottak (ebben az időben lett a vállalatoknál kötelező védőital a szódavíz). Az utcázásnál is sikerült a régi vevőket visszacsábítani. Sokan nem is tudták, hogy néhány napig más szállította a szódát. Az utcai cserének ugyanis az volt a hagyománya, hogy ha nem 18. kép A Gunyecz-féle szódavíz kihordási körzete Nyíregyházán Fig. 18 Distribution area of Gunyecz-seltzer in Nyíregyháza 200
