Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Helytörténet - Bene János: A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán
A nagy gazdasági világválság hatásai Nyíregyházán Bene János Az 1920-as évek második felétől a trianoni békediktátum miatt a korábbi centrum helyzetből a perifériára szorult városnak szinte meg sem kellett várnia az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválságot, a gazdasági élet nehézségei már jóval korábban éreztették hatásaikat, néha fokozottabb mértékben is, hiszen a rövid fellendülés után, 1927-től már számtalan megoldatlan problémával szembesült Nyíregyháza. Ezek egyike - s éppen a legfontosabbika - az egyre fokozódó munkanélküliség, az elszegényedés volt. Sem egyéni, sem központi építkezés, nagyobb beruházás nem történt, hacsak kivételként a honvédkincstár Damjanich laktanyai építkezését nem tekintjük, ám ott is csak elenyésző számban dolgoztak helyi iparosok. Munkaalkalmak teremtése igen nehéz volt a szűk keresztmetszetű nyíregyházi iparban, mely elsősorban az építő- és a feldolgozóipart jelentette. A munkanélküli családfőkkel együtt az ellátatlanok száma is ugrásszerűen nőtt, s hozzájuk kapcsolódott az egyre rosszabbodó értékesítési lehetőségek miatt elszegényedő tanyasi parasztság tömege. Az 1929. évi július 12-i városi közgyűlésen „Elnöklőpolgármester a munkanélküliségről megemlékezve a következőket jelenti be: Munkanélküliség szakadt rá a városunkra, kétségtelen, hogy legjobban az építőiparosok érzik a munkahiányt, hiszen a legtöbb iparnak ez a szakma adja a foglalkozást. ” A képviselő-testület elfogadta dr. Bencs Kálmán polgármester azon előterjesztését, miszerint kérik, hogy a kormány a tervbe vett építkezésekből a vidéknek is juttasson, így enyhítve a gondokon (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 590/1929.). A munkanélküliség megoldására a város - más lehetőséget nem igen találva - az ínségmunka-akciók, valamint a segélyezések bővítésével próbált választ adni. Az 1929-1930. évi segélyezési akció elszámolása az 1930. június 20-i közgyűlésen történt meg. A segélyezésekre fordított összeg 8.599 pengő 57 fillérre rúgott, melyet az alábbi tételek alkották:- Természetbeni segély: 7.634 pengő 57 fillér.- Lakbérsegély 965 pengő. Társadalmi gyűjtésből 6.915 pengő 20 fillér folyt be. A képviselő-testület az elszámolás tudomásul vétele mellett az akció sikerét biztosító pénzintézeteknek, társadalmi egyesületeknek és magánszemélyeknek mondott köszönetét (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 613/1930.). A munkanélküliség enyhítésére tárgyalta az 1930. október 31-i közgyűlés a belügyminiszter 223113-30IV. számú rendeletét, melyben a munkanélküliség enyhítésére tervbe vett közmunkák sürgős megindítására a város részére 170.000 pengős támogatást engedélyezett; ebből a repülőtér víztelenítésére 80.000, a strandfürdő létesítésére 90.000 pengős költséget (SzSzBMLt. V.B.72. Kgy. 921/1930.). NyJAMÉ LII. 2010. 307-319. 307
