Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Régészet - Horváth Ciprián: Adatok a honfoglalás kori tausírozott kengyelek kérdésköréhez (A levélmintákkal díszített kengyelek)

Adatok a honfoglalás kori tausírozott kengyelek

kérdésköréhez

(A levélmintákkal díszített kengyelek)

Horváth Ciprián

A honfoglalás kori régészeti leletanyagot áttekintve többféle fémberakással1 díszített tárgycsoportot fedezhetünk fel. Legnagyobb számban kengyeleken találjuk nyomát, de feltűnik az ugyancsak lószerszám részét alkotó zablákon, a közelharc fegyverei1 2 közül a szablyákon, sőt került már elő ezzel a technikával díszített övcsat és kolomp is.

A különböző díszítési technikákkal másmás csoportokba sorolható mintákat hoztak létre az egykori mesterek, melyek közül most az ütemesen sorakozó, levél alakú3 mintákkal díszített típussal foglalkozom. E berakásnak az alábbi példáit ismerem a Kárpát-medencéből (1. kép):4

1: Balkány-Verébsár-dűlő, 2: Bana Ördögásta hegy, 3-4: Beregszász / Beregovo-Kishegy, 6: Kolozsvár / Cluj- Napoca-Zápolya utca, 10-11: Püspökladány-Eperjesvölgy, 12-13: Rakamaz-Strázsadomb, 14-15: Sárrétudvari- Hízóföld, 16-17: Sárrétudvari-Poroshalom, 18: Tamaörs-Szentandrási határ

1 Az egyes fémberakási technikákat összefoglalja: Born 1994.

2 E körben nem szerepeltetem a kétélű kardokat, mert azok valószínűleg nem helyi gyártásúak (Kovács 1990. 43^15., Kovács 1995.), így vélhetően berakásukat sem Kárpát-medencei ötvös készítette.

3 E minták megnevezése az egyes publikációkban eltérő lehet, pl. csepp, mandula, farkasfog, palmetta, szív.

4 Roska Márton a Fejér megyei Battán előkerült két honfoglalás kori kengyelről tudósít, melyek szárainak előoldalára arany szívidomot préselt egykori készítője (Roska 1943. 140-141.). Roska más adatot nem közöl a kengyelekről, azok nem szerepelnek a honfoglalás és kora Árpád-kori leletkataszterben (Fehér-Éry-Kralovánszky 1962.), így ezek értékelése bizonytalan.

NyJAMÉ LI. 2009. 55-78.

55