Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Természettudomány - Szathmáry László - Guba Zsuzsanna - Turtóczki József: Nyíregyháza-Manda bokor VIII-IX. századi népessége
Nyíregyháza—Manda bokor VIII—EX. századi népessége Euklideszi távolság / Euclidean distance 2. kép A koponyák három kiemelt főkomponensének átlagos értékei alapján Euklideszi távolsággal UPGMA módszerrel alkotott csoportosítás - Nők (Rövidítések: sz. = század; vö. Lenkey- Szathmáry-Csóri-János-Csoma-Medveczky-Holló 2008.) Fig. 2 Clusters created by applying UPGMA method according to the Euclidean distance relying on the mean values of the three extracted principal components of the skulls - Females (Abbreviations: sz. = century; cf. Lenkey-Szathmáry-Csóri-János-Csoma-Medveczky-Holló 2008.) Eredmények A Nyíregyháza-Manda bokor lelőhelyen feltárt 33 felnőtt korú egyén koponyaleletét (3. táblázat) tizennégy VIII—XIII. századi mintával szembesítettük, így az elemzett egyének száma összesen 1256 volt (4. táblázat). A két nem struktúrája közötti közismert eltérés ez alkalommal is felismerhető volt annak ellenére, hogy mindkétszer három főkomponenst emelhettünk ki (7-8. táblázat). A férfiaknál az elsőben túlnyomóan az arc dimenziói súlyozódtak. A másodikban inkább a szélességi méretek, valamint az agykoponya magassága fejeződött ki. A harmadik főkomponens pedig az agykoponya szélességével alkotott korrelációs viszonyt testesítette meg (9. táblázat). A nőknél az arc dimenziói mellett az agykoponya magassága is az első főkomponens részét képezte. A másodikba inkább az arc magassági méretei súlyozódtak, míg a harmadikat két szélességi dimenzió jellemezte (10. táblázat). Tanulmányunk megkülönböztetett jelentőségű része az egyes minták közötti összefüggésrendszer feltárása volt, melyet a koponyadimenziók alapján legegyszerűbben az 1. és a 2. kép szerint ítélhetünk meg. A férfiak esetében (1. kép) egyértelmű, hogy a VIII-IX. századi népességeknek csak X. századi asszociációi vannak, utalva arra, hogy az Alföldön a késő avar kori népességeknek jelentős mértékű továbbélése lehetett; azaz a magyar honfoglalás korában meghatározó mértékűek lehettek a helyi, autochton előzmények (vö. Szathmáry 1978., Kővári-Szathmáry-403
