Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Természettudomány - Szathmáry László - Guba Zsuzsanna - Turtóczki József: Nyíregyháza-Manda bokor VIII-IX. századi népessége
Szathmáry László - Guba Zsuzsanna - Turtóczki József Marcsik 2003., Szathmáry-Marcsik-Lenkey-Kővári-Holló-Guba-Csóri 2008.). A nőknél (2. kép) is többnyire csak X. századi összefüggéseket érzékelhettünk a VI11 IX. századi minták összefüggésében. Korábbi ismereteink birtokában nem meglepő, hogy a X. és a XI. században folyamatosan temetkező népességek zöme nem a saját X. századi előzményeikhez kapcsolódnak. Eddig négy reprezentatív mintán nyílt módunk e kérdés megítélésére. Hajdúszoboszló, Ibrány, Püspökladány és Szegvár temetői közül csak Püspökladány férfi egyedeinél mutathattunk ki a X. és a XI. század között jelentős hasonlóságot a Pearson féle sorozatmomentummal elvégzett vizsgálat szerint (Holló—Szathmáry-Hüse 2003., Szathmáry 2005.). Ezért neveztük ezt Püspökladány típusú folyamatos fejlődésnek, míg a másik hármat inkább megtört fejlődésű, Ibrány típusúnak (Hüse-Szathmáry 2002., Szathmáry 2003.). A rekonstruált testmagasságot illetően (12-13. táblázat) a két VIII-IX. századi népesség között nincs szignifikáns eltérés. Az ezt követő X. századdal összehasonlítva sem igazán jelentős az elkülönülés. Annál inkább a X. és a XI. század között, valamint a XI. század és a rákövetkező évszázadok között, amikor is a népességek kifejezett átrétegződésére utaló momentumokat látunk. Úgy tűnik, hogy inkább a férfiaknál ismerhetőek fel ezen jellegzetességek, s ez valószínűleg a férfiak közismerten intenzívebb mobilitásával magyarázható. Összefoglalóan elmondhatjuk: nagy a gyanúnk arra nézve, hogy a magyar honfoglalást megelőzően jelentős számú népesség élt az Alföldön, tehát a népességtörténeti folytonosság jelei jól felismerhetők a VIII. és a X. század között. Az alapnépesség és a honfoglaló magyarság népességstruktúrája azonban - miként azt korábbi eredményeink is jelezték (Guba-Szathmáry 2001., Szathmáry-Guba 2002.) - a magyar állam megalakulása után politikai, társadalomszervezeti okok miatt a XI—XIII. században jelentősen átalakult. Ez időtől tehát már nem elsősorban a környezeti tényezők határozták meg a népesség regionális arculatát (vö. Soó 1965., Györffy-Zólyomi 1994., Varga 1995.). Ezért nehéz kimutatni a XI. században, illetve azt követően olyan anatómiai ismérveket, amelyek a korábbi időkre voltak jellemzőek. Irodalom Acsádi-Nemeskéri 1970. György Acsádi - János Nemeskéri: History of Human Life Span and Mortality. Akadémiai Kiadó, Budapest 1970. Csóri-Guba-Turtóczki-Holló-Lenkey 2005. Csőri Zsuzsanna - Guba Zsuzsanna - Turtóczki József - Holló Gábor - Lenkey Zsuzsanna: A népességek közötti kapcsolatok a koponyadimenziók és a végtagelemek alapján a magyar honfoglalás korában és az azt megelőző évszázadokban. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. Előadáskötet. Szerk. Korsós Zoltán. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest 2005. 57-62. Csóri-Szathmáry-János-Lenkey-Csoma-Medveczky-Holló 2008. Csőri Zsuzsanna - Szathmáry László - János István - Lenkey Zsuzsanna - Csorna Emma - Medveczky Zoltán - Holló Gábor: Egy mikrorégió (Észak-Hajdúság) 10-13. századi népességfejlődése. [Population development in a microregion (in Northern Hajdúság) in the 10th-13th centuries.] In: Árpád előtt, Árpád után. Anthropológiai vizsgálatok az Alföld I—XIII. századi csontvázleletein. [Before and after Árpád. Anthropological examinations of 1st-13th century skeletal finds in the Hungarian Great Plain.] Szerk. Szathmáry László. JATE Press, Szeged 2008. 41-53. 404
