Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Zsoldos Ildikó Meskó államtitkárként a törvényelőkészítő, köz-, magán, s a büntetőjogi ügyosztály működését vizsgálta felül és a „szaktanácskozmányokat” vezette. 1909 végén, a Függetlenségi és 48-as Párt kettészakadásakor benyújtotta lemondását. О az önálló bankot követelőkkel bent maradt a pártban. Justh Gyula indítványára az Országgyűlési Függetlenségi és 48-as Párt elnökévé választották, de egészségi okokra hivatkozva lemondott. Ezt követően pártja a tiszteletbeli elnöki címet adományozta neki. Az országos politikai siker után hatvanhat évesen jutott el megyei pályafutásának csúcspontjára, mikor is 1917. júliusában elfoglalhatta a szabolcsi főispáni széket. Ezt a pozíciót e vármegyében eddig csupán arisztokrata származásúak vagy történelmi családnevek dzsentri birtokosai tölthették be.-Górcső alá vett képviselőinket gyakran találjuk a vármegye érdekében a miniszterelnökhöz vagy egyes miniszterekhez érkező küldöttségekben. Dr. Mezőssy Béla, dr. Pap Zoltán és Kállay Leopold is tagja volt például annak a delegációnak, amely előbb Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszternél, majd gróf Tisza István kormányfőnél tisztelgett abból a célból, hogy átnyújtsa Szabolcs vármegye közönségének azon feliratát, melyben a Tokaj-kolozsvári és a Debrecen ungvári törvényhatósági utaknak állami kezelésbe vételét, esetleg a vármegye tulajdonában lévő helyi érdekű vasúti törzsrészvények átvállalását kérje (Szabolcs 1904. július 23., Nyírvidék 1904. július 31.). 1906 májusában dr. Meskó László vezetésével a nyíregyházi ág. ev. egyház felügyelő bizottsága nevében egy öttagú küldöttség j árt gróf Apponyi Albertnél, hogy a tanyasi tanítói állások j avadalmazásának pótlására hozzájárulást szerezzen a vallás- és közoktatásügyi minisztertől (Nyíregyházi Hétfői Hírlap 1906. május 21.). 1906. július 11-én Kemecse község képviseletében 12 tagú küldöttség Kállay Leopolddal az élen tett látogatást Kossuth Ferencnél, hogy vásártartási engedélyt eszközöljön ki Kemecse részére (Nyírvidék 1906. július 15.). Hrabovszky Guidó többek között választókerületének vasútépítési terveit karolta fel. A kisvárdai - mintegy négyszázötven tagot számláló - általános ipartestület 1906. július 26-án tartott rendkívüli közgyűlésén egyhangúlag elfogadták Bencs Mihály ipartestületi elnök határozati javaslatát, miszerint „Kisvárda község fejlődése, felvirágzása és a már éveken át érezhető ipari és kereskedelmi hanyatlása, továbbá és különösen az ipartestület tagjainak létérdeke feltétlenül megkívánja azt, hogy a közforgalom kiterjesztessék és tágabb téren bővítessék. Kell, hogy Nyíregyháza város úgyis, mint megyei központi székhelynek a helyi ipar és kereskedelemre bénítólag nehezedő forgalmi terjeszkedése elé határ szabassékf^ Általában megkívántataik tehát: 1. A kisvárdai helyi érdekű vasutak a lehető legsürgősebben a helyi viszonyok figyelembe vétele mellett a legelőnyösebben megépíttessenek. 2. Az építés Nyírmada, Karász, Gyulaháza és Anarcson át Kisvárda község központi székhelylyel Kékese, Kanyár községeken át Dombrád községig eszközöltessék. 3. A vasút üzeme minden körülmények közt motoros legyen, miután köztapasztalat szerint ezen üzem szolgálja leginkább a helyi érdekeket és leggazdaságosabb...” (Kisvárdai Lapok 1906. július 29.) A Kisvárdától Nyírbátorig kiépítendő helyi érdekű vasútügy ismertetése céljából gróf Vay Adám hívott össze értekezletet 1906. augusztus 15-ére Nyíregyházára, a vármegyeháza termébe, melyen Hrabovszky Guidó mint a kisvárdai hetes bizottság egyik képviselője vett részt.55 * 57 A kisvárdai hetes bizottságot a Kisvárda-Nyírmada vasútvonal megépítésének propagálására alakították, élén Kisvárda országgyűlési képviselőjével. A végrehajtó-bizottság Kisvárdának meg is szerezte az előmunkálati engedélyt a fent nevezett rendes nyomtávú helyi érdekű vasútvonalra. A tárgyaláson jelen voltak a helyi érdekek képviselői (az érdekelt községek 55 Meskó 1918 szeptemberéig funkcionált főispáni minőségében (Margócsy 1995. 214-215.). 5^ Az akkorra már kiépült Nagykároly-Mátészalka-csapi, valamint a tervezés alatt álló Szatmár-mátészalkai, Beregszászvásárosnaményi stb. vasutak a kisvárdaiak szemszögéből szintén kedvezőtlen irányba vezették el a forgalmat. 57 Halasi Mór és Reismann Herman szintén a kisvárdai hetes bizottság képviseletében jelent meg. 304
