Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik kiküldöttei, az érdekelt birtokos osztály), valamint a Szabolcsvármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság szakemberei. Fábián Lajos, a Szabolcsvármegyei helyi érdekű vasút részvénytársaság műszaki tanácsosa ismertette a tervbe vett vonalvezetést, mellyel Hrabovszky Guidó is egyetértett, majd a képviselő a társaság résztvevőit nyilatkozattételre hívta fel az ismertetett terv komoly szándékát illetően, amit meg is kapott. Az értekezleten a nyírbátori igények is megfogalmazást nyertek. Bogáthy József és Nemes Béla azon óhajuknak adtak kifejezést, „hogy a vasútépítési akció forgalmi végpontja ne Nyírbátor állomásban nyerjen befejezést, hanem a Nyírbátor-Ermihályfalvai vasúttest is kiépítésre kerüljön." Miután e javaslatot - rövid időn belül nem tartották kivitelezhetőnek - ezért Hrabovszkyék elvetették, s a távolabbi jövőben óhajtották megvalósítani. Az értekezleten megállapodás született, hogy „a leghelyesebb vonalvezetés Kisvárda, Anarcs, (esetleg Anarcs és Ajak között) Gyulaháza, Karász, Nyírmada, Nyírmada-vajai létező pályatest közös felhasználásával és Vaja állomásból való folytatólagos kiágazással Kántor-Jánosi, Derzs, csatlakozással a nyíregyháza—mátészalkai vasútvonal Császári állomáshoz olykép, hogy a létező császári-nyírbátori vasútvonal közösen használtassék." (SzSzBML XIII. 4. 2. d. 32. dosszié)58 Gróf Vay Ádám elnökletével megalakult a vasúti-bizottság,59 de a kisvárdai hetes bizottság Hrabovszky Guidó elnökletével továbbra is fennmaradt Kisvárda és vidéke érdekeinek gondozása céljából. Fábián Lajos kijelentette, hogy kedvező ügymenet, valamint az állami szubvenciók időben történő biztosítása esetén már 1907 folyamán bekövetkezhet az új vonal kiépítése és megnyitása. (A műszaki tanácsos optimizmusa kissé túlzottnak bizonyult, hiszen a Kisvárda-Nyírbakta vasútvonal megnyitására is 1912. szeptember 28-ig kellett várni (Néző 1998. 529., Szilágyi 2006. 106.). A választókerület országgyűlési képviselője ekkor már nem Hrabovszky, hanem Lipthay Béla volt. Az ex-képviselő érdeme azonban vitathatatlan.) A kisvárdai vasút ügyében Hrabovszky Guidóval az élen küldöttség kereste fel 1908. május 9-én Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisztert és Szterényi József államtitkárt. Előző nap a kisvárdai képviselő Apponyi Albert grófnál tett látogatásukkor lendületes szónoklat kíséretében nyújtotta át a miniszternek Kisvárda memorandumát, kérve, hogy a Szabolcs megyében felállítani tervezett második főgimnáziumot a város kapja meg {Kisvárda és Vidéke 1908. május 10.). Ezt a kérvényt a kultuszminisztérium véleményezésre kiadta Géressy tankerületi főigazgatónak. A főigazgató meggyőzése céljából május 27-én szintén Hrabovszky Guidó vezetésével küldöttség érkezett Debrecenbe. Hrabovszky érvek hosszú sorával támasztotta alá, hogy a legracionálisabb megoldás az lenne, ha az állam Kisvárdán helyezné el a Szabolcsban felállítandó második főgimnáziumot (Kisvárda és Vidéke 1908. május 31.). A honatyáknak érdekkijáró tevékenységükön kívül reprezentációs feladatokat is el kellett látniuk. A magyarok körében nagy népszerűségnek örvendő József főherceg budapesti temetésén 1905. június 19-én Szabolcs vármegye képviseletében báró Feilitzsch Berthold vezetése alatt Hrabovszky Guidó, Kállay Leopold, dr. Meskó László, dr. Pap Zoltán és Uray Miklós vett részt. A Szabolcsvármegyei Függetlenségi Párt prominenseinek ünnepi beszédei mindig helyet kaptak a március 15-i ünnepségeken. A kormányzati válság idején vizsgált képviselőink tisztában voltak a március 15-i rendezvényeken való szereplés politikai hozadékával. Bár 1906. február 17-én a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki a gyülekezési jog megszorításáról, március 15-ének az eddigi szokásos keretek közt történő megünneplését engedélyezte. „Ha azonban az emlékünnep 58 Jegyzőkönyv az 1906. augusztus 15-én Nyíregyházán a vármegyeháza termében megtartott értekezletről. 59 A vasúti-bizottság tagjaivá megválasztották gróf Vay Ádám elnökön kívül Hrabovszky Guidót, Bogáthy Józsefet, Péchy Bélát, Halassy Mórt, Balogh Ferencet, Mandel Dezsőt, Lipthay Bélát, Reismann Hermant, Fisch Jakabot, Krausz Mórt, Bedeö Lajost, Nemes Bélát, Bákonyi Istvánt, Juhász Lajost, Elek Imrét, Schvartz Károlyt, Vay Istvánt, Ibrányi Jánost, Grosz Ignácot, Lovászi Gyulát, Kálmán Sándort és Dundrák Györgyöt. 305
