Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Zsoldos Ildikó Kállay. Dr. Pap Zoltán a 43., Uray Miklós a 37. életévében járt. A legfiatalabb szabolcsi honatya pedig a 34 éves dr. Mezössy Béla volt.34 Az ősök 48-as tettei azonban nem merültek feledésbe, így segítve hozzá a népszerűséghez az utódokat. Gondolunk itt Hrabovszky Guidó édesapjára, Hrabovszky Rudolfra, aki az 1848—49-es szabadságharcban főhadnagyként szolgált a szabolcsi 48. számú honvédzászlóaljnál. A harcok megszűntével ügyvédként tevékenykedett. Ugyancsak ezt a foglalkozást választotta később Guidó, s apja példáját követve ő is Kállay lányt vett feleségül (Néző 1998. 526-527.).35 Meskó László politikai karrierjének alakulásában jelentős szerepet játszott az anyai nagybácsihoz, Irányi Dánielhez fűződő kötelék. Meskó családjában azonban nem Irányi volt az egyetlen országgyűlési képviselő. Apósát, Vidliczkay Józsefet méltán nevezi Margócsy József Nyíregyháza nemzet- ill. országgyűlési képviselői 1848-1944 között című tanulmányában a dualizmus kori Szabolcs mandátumrekorderének, hiszen Nyíregyháza városa hat országgyűlési képviselő-választás alkalmával szavazott neki bizalmat, 1869-ben, 1872-ben, 1875-ben, 1878-ban, 1881-ben és 1887-ben. (1884-ben a választások előtt tíz nappal visszalépett a jelöléstől. Margócsy szerint a tiszeszlári per utóhullámai miatt. A megyei antiszemitizmus Nyíregyházán is terjedt, sőt talajra talált a balpártban Vidliczkay környezetében is, mindezzel azonban ő nem kívánt közösséget vállalni.)36 Ezt a sikersorozatot Vidliczkay 1890. augusztus 21-én 72 évesen bekövetkezett halála törte meg. (Margócsy 1995. 209.)37 Uray Miklós testvérbátyja hírnevéből profitált. A kurucos tűzzel teli Imre a szomszédos Bereg megyei Függetlenségi Párt vezéreként Szabolcsban is nagy népszerűségre tett szert. A tiszaháti kerület (Bereg megye) először 1887-ben küldte a parlamentbe - amikor Miklós még húsz esztendős sem volt -, majd 1892-ben, 1901-ben, 1905-ben és 1906-ban újra őt választotta. A Mezőssy családban Béla egyengette László pályáját. Cieger András mutatta be, hogy a mindig egy-két lépéssel testvére előtt járó Mezőssy Béla közéleti-politikai pályája hogyan alakította László karrierjét (Cieger 1997. 222-223.). A magát honfoglaló ősöktől eredeztető Kállay család óriási tekintélynek örvendett Szabolcsban. Leopold anyja, Juránka Mária az idősödő kállói Kállay Leopold gondviselőnőjeként tevékenykedett Napkoron. Ez idő alatt gyengéd szálak szövődtek közöttük, és kapcsolatukból három gyermek született: 1851. június 14-én Izabella, 1855. február 24-én Leopold és 1856. július 23-án Rózái Justina. Mivel a 60 éves Kállay Leopold első feleségétől született egyetlen gyermeke elhaltával 1850-ben örökös nélkül maradt, úgy döntött, hogy Juránka Máriát feleségül véve törvényesíti gondviselőnőjével nemzett gyermekeit. Ez a marginális házasság a nemesi társadalom idegenkedését, s a Kállay rokonok általános megvetését váltotta ki. A jelentéktelennek nem nevezhető örökségre számító rokonság reakciója érthető, ugyanis Kállay Leopold 1859. március 19-én minden korábbi végrendeletét megsemmisítve kijelentette: „Minden ingatlan és ingó vagyonaimat - bárhol feküdjenek és találtassanak azok, minden pénzeimet, és mindezeknek hasznait, és jövedelmeit - szóval minden névén nevezendő javaimat - három kedves gyermekemnek: Kállay Izának, Leopoldnak és Rózának, mint általános örököseimnek rendelem, és hagyom egyenlő mértékben oly módon, hogy 34 Hrabovszky Guidó 1853. március 21-én, Kállay Leopold 1855. február 24-én, Pap Zoltán 1862. március 1-jén, Uray Miklós 1868. augusztus 2-án, dr. Mezőssy Béla 1870. november 13-án született. Mezőssy a nagykállói választókerület képviseletét először az 1896. októberi választáson nyerte el, meglehetősen fiatalon, hiszen ekkor 26. életévét taposta. 35 Guidó édesanyja Kállay Auguszta volt, felesége pedig Kállay Margit, aki 2000 holdnyi földbirtokot vitt a házasságba. 36 A tiszaeszlári perről és a Szabolcsban kibontakozó politikai antiszemitizmusról lásd Szilágyi 2006. 66-70.! 37 Dr. Meskó László városi tiszti ügyészként és m. kir. honv. huszárfőhadnagyként 1881 nyarán jegyezte el Vidliczkay Annát. 296
