Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik mindezek közös kezelés alatt maradjanak addig, míg egyik vagy másik gyermekem a részére meghatározandó osztályrészt általvenni jogosítva lesz.” (SzSzBML XIII. 7. 2. d.)38 Leopold feleségéről is gondoskodott, akinek özvegyi tartására élete végéig minden java jövedelmének egynegyed részét rendelte, melynek kifizetése félévenként történt. A napkori lakóházat a kis Leopold kapta oly módon, hogy a feleség élete végéig, Izabella és Róza pedig férjhezmenetelükig haszonélvezhették azt. A végrendelet végrehajtójául, a három gyermek gyámjául és vagyonuk gondnokául Nagy István ügyvéd barátját nevezte meg Kállay, aki 500 forint évenkénti tiszteletdíjban részesült e feladatok ellátásáért. Nagy István 16 éven át volt Kállay Leopold jogi és vagyoni ügyeinek intézője, valamint házi körének kiegészítő és nélkülözhetetlen tagja.39 Kállay Leopold 1860. november 22-én bekövetkezett halála után Nagy István az árvák mostohaapjává is vált, ugyanis 1861. május 27-én feleségül vette a néhai Kállay Leopold özvegyét. Ennek hatására az ellenséges indulatokkal teli Kállay rokonok támadásba lendültek, s vizsgálatot eszközöltek ki Nagy István gondnoki kinevezésének valódisága felett. Az Árvákra ügyelő Törvényszék Vidliczkay Józsefet, a néhány évvel később országgyűlési képviselővé választott ügyvédet nevezte ki az árvák gondnokává. Ezt azzal indokolták, hogy Nagy István az özvegy nőül vételével összeütközésbe került az árvák érdekeivel (SzSzBML XIII. 7. 2. d.)40 E döntést újabb „felfolyamodvány” követte, minek folytán 1862-ben sor került az „ellengondnok” elmozdítására. Vidliczkay fellebbezését a Helytartótanács és a Kancellária ugyancsak elutasította. (Ez lett a sorsa 1863-ban a rokonok gyámhatósághoz intézett utolsó beadványának is.) Részben a Kállay rokonok kellemetlenkedései elől, részben a gyermekek neveltetését szem előtt tartva 1861 augusztusában a család Napkorról Pestre költözött. (A Kerepesi út 66.1. emelet 3. szám alatt laktak.) A napkori mintegy 1000 holdas, épületekkel ellátott birtokot a napkori lakóházzal együtt haszonbérbe adták. A haszonbérlet 1867 végén járt le. A következő évtől a birtokot ugyanezen módon hasznosította a család, ám a lakóház mellőzésével történt a haszonbérbe adás, ugyanis az anya és a gyermekek az iskolai szünidőt nyolc évi folytonos pesti lét után a napkori szülőházban és birtokukon kívánták eltölteni. 1868-tól tehát Leopold rendszeresen hazajárt Napkorra. Az 1905-ös és 1906-os országgyűlési képviselő-választás szabolcsi győztesei Uray Miklós kivételével valamennyien jogi tanulmányokat folytattak. Uray Miklós a máramarosszigeti középiskola elvégzése után a Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. Hrabovszky Guidó sátoraljaújhelyi és szatmári középiskolai tanulmányait követően Kassán hallgatott jogi ismereteket. Az ügyvédi vizsgát 24 évesen tette le Budapesten. Pap Zoltán és Mezőssy Béla hasonló presztízsű diplomával rendelkezett. Mindketten a fővárosban folytatták jogi tanulmányaikat. (Mezőssy Béla Pécsett és Sárospatakon is.) Ám míg Pap Zoltán az 1890-es évek elején letette az ügyvédi vizsgát, s Budapesten ügyvédi irodát nyitott, Mezőssy nem ezt az utat választotta. Meskó Lászlónak apja biztosította a diploma megszerzésének előkelőbb módját, azaz a Budapesten és Bécsben folytatott jogi tanulmányokat. Meskó László 1861-től négy évig volt az éppen megindult helyi evangélikus algimnázium tanulója, az érettségi vizsgát azonban Eperjesen tette le. A diploma megszerzése után apja külföldi tanulmányútra küldte Olaszországba, Franciaországba, valamint Svájcba, ahol jogi ismereteinek 38 N.kállói Kállay Leopold végrendelete 1859. március 19. 39 Kállay Leopold végrendeletében megemlékezett László öccséről, akinek adósságait azzal a feltétellel engedte el, „ha gyermeke leend, különben míg él, csak 6% pü. kamatokat tartozik fizetni.” A napkori görög katolikus egyház építésére 1000 forintot hagyott, a napkori görög katolikus és római katolikus egyház mindenkori lelkészei fizetésének javítására egy-egy 1000 forintnyi állandó alapítványt hozott létre (ennek kamatai szolgálták a kitűzött célt), amiért az illető lelkészek évenként egy-egy szentmise bemutatásával tartoztak. Vadász Mária régi cselédjét pedig élete végéig felesége és gyermekei gondviselésére bízta. 49 Nagy István felfolyamodványa a Tekintetes Árvákra ügyelő Törvényszékhez 1861. szeptember 30. 297
