Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Báthori Gábor: A török szövetség próbakövei: Lippa és a lengyel hadjárat
Bethlen Gábor és a Porta kapcsolata A török szövetség próbakövei: Lippa és a lengyel hadjárat Báthori Gábor A török fegyverek segítségével fejedelemmé választott Bethlen Gábor erdélyi politikájának sarokpontja a modem állam létrehozásán túl a Habsburg és az Oszmán Birodalomhoz kapcsolódó viszony rendezése és alakítása volt. Az Oszmán Birodalom esetében az alapdilemma az, hogy mit is jelent ez a kapcsolat: vazallus behódolást vagy - a tizenöt éves háború alatt és után kialakult erőviszonyok és politikai küzdelmek hatására - szövetséget. A kérdés mindvégig jelen van Bocskai István és Bethlen Gábor politikai gondolataiban és cselekedeteiben egyaránt. A XVII. század elején a rendi és a vallási érdekek megvédéséhez a Habsburg abszolutizmussal vívott küzdelmekben Bocskai Istvánnak és Bethlen Gábornak szüksége volt a török fegyveres támogatására. A Porta, ahol ugyancsak felértékelődnek a Bécs elleni mozgalmak, saját érdekeire figyelemmel szívesen kötött katonai együttműködést, így tehát beszélhetünk katonai-politikai szövetségről. Ha azonban az Erdélyi Fejedelemség nemzetközi külpolitikai korlátozására, a vazallitás egyik legfontosabb ismérvére, az évi adófizetésre, a török oldalán keresztények elleni hadba vonulásra, a fejedelemség klasszikus portai függésére gondolunk, az már a behódolás területe. Bethlen Gábornak, a vazallusi helyzetben lévő, erős fejedelemnek török szövetségi viszonyában két motívum és szakasz van jelen. Az elsőben (1613 és 1618 között) a katonai lavírozás, a török oldalán a keresztények elleni harcban való részvétel elkerülése volt a jellemző. A másik szakaszban az európai külpolitikai helyzet átalakulása és a harminc éves háború kirobbanása következtében lehetővé vált az Erdélyi Fejedelemség nemzetközi kitörése. Bethlen részvétele az európai fegyveres küzdelmekben, valamint hadseregének, hadvezéri képességeinek és az új nyugati szövetség kötésének köszönhetően a török szövetségben is más helyzet jött létre. Tekintélyének növekedését a Portának tudomásul kellett vennie. Fejedelemmé választását követően különösen két eseménysorozat okozott Bethlen Gábor számára súlyos gondot, egyszerre gyengítve helyzetét a Portán és magyar ellenfelei körében. Az egyik az a hosszasan elhúzódó válság volt, melyet a török részéről egyes várak - elsősorban Lippa és Borosjenő - átadásának követelése hozott felszínre. A másik feszültségforrás a lengyel-török háború idején, 1617-ben keletkezett, és állította válaszút elé a fejedelmet. Bethlen Gábor kiszolgáltatottsága két dologból táplálkozott. Egyfelől abból, hogy a Szkender pasa török fegyvereinek védelmében elnyert fejedelmi címét II. Mátyás (1608-1619) nem ismerte el, másfelől abból, hogy szinte azonnal elkezdődtek Forgách Zsigmond és Dóczy András katonai műveletei a határ menti várak ellen. Ezek miatt a török segítséget továbbra is igényelte. Bethlennek azzal az elkerülhetetlen következménnyel kellett számolnia, hogy a Porta fejedelemségének megerősítéséért be fogja nyújtani követelését, ami 1613. augusztus 10-én be is következett: Medgyesen, az erdélyi országgyűlésen a szultáni athname ünnepélyes átadásakor elhangzott Lippa és Borosjenő visszakövetelése (Bethlen 1980. 71.). A török politika jellegének és NyJAME LI. 2009. 261-268. 261
