Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Néző István kapcsolataira alapozva alakított ki jó viszonyt - vagy Szatmárihoz való csatlakozás jól jött karrierépítésben. A Várdayak - ha tehették - ugyancsak igyekeztek saját familiárisaik előbbre jutását támogatni. Május 5-én a püspök újabb levelet írt Jánosnak, hogy az a pécsi püspök közbenjárása révén szerezzen meg magának egy decemviri állást, de ha ezt már valaki elnyerte, akkor kérje a Haraszthy Ferenc elhalálozása után megüresedett másik decemviralis helyet (MÓL DL 89053). 1517. június 15-én a gyulafehérvári palotából küldött levelében a püspök meghagyta Menyhért nevű kanonoknak, vikáriusának és a gyulafehérvári káptalannak, hogy testvérét, Várday Mihályt, akit a kolozsvári főesperességre nevezett ki kanonokká, iktassák be, s biztosítsák neki a szokásosnak megfelelő jogokat és jövedelmeket (MÓL DL 82477). Ez év november 29-én kelt egy másik levele Jánoshoz, melyben sokadszorra utasítja, hogy valamennyi oklevelét monostori házából Máré várába vitesse át. Kérte, hogy február 16-ra, akárhol is tartózkodik akkor, siessen hozzá, a kocsistól elvett holmikat pedig feltétlenül adja vissza (MÓL DL 89109). 1524. március 17-én Krakkóban kelt levelével az erdélyi püspökség jószágkormányzójává öccsét, Mihályt nevezte ki, s előírta, hogy a gyulafehérvári és gyalui jövedelmekből 150 fegyverest tartozik tartani (MÓL DL 82641). Március 31-én Gyaluról írt levelében utasítja a korábban kinevezett Mihályt, hogy hívja a familiárisokat fegyverbe; egyúttal János testvérével együtt a bátmonostori levéltár iratait és az ottani uradalom központjában lévő édesanyjukat vigyék a biztonságosabb kisvárdai várba, mert ijesztő hírek járnak (MÓL DL 89189). A Ferenchez szóló levelekben többnyire testvérei kértek tőle pénzt. A püspök nem hagyta válasz nélkül az ilyen óhajokat, s ha néha nem is tudott pénzt küldeni, a „megtakarításhoz” adott tanácsot. 1516. október 31 -én a püspök megírta János nevű testvérének, hogy javaiból ne fizessen királyi adót, hanem tartsa vissza annak a 400 forintnak a törlesztésére, amellyel a király tartozik neki. Arra is utasítást adott, hogy embere útján szerezzen pontos értesülést a boldogult Korotnay János (volt monostori tiszttartója) vagyonát illetőleg és arról küldjön kimutatást (MÓL DL 89075). 1516. november 19-én ismét János testvére kapott tőle levelet, melyben figyelmeztette őt, hogy az apai vagyont úgy bízták rá, hogy testvérei szükségleteiről mindig gondoskodni fog, Mihály és Imre testvérei mégis nagy szükségről panaszkodnak, ezért megparancsolta, hogy azonnal küldjön mindegyiküknek 50-50 forintot (MÓL DL 89076). 1524. július 13-án a püspök Mihály testvérével - aki egyúttal gubernátora volt - a Bécsben tartózkodó másik testvérének, Ambrusnak küldött 50 forintot (MÓL DL 82663). Csekély azon misszilisek száma, amelyek csupán a családi kötelékekről, azok változásáról, a családtagok állapotáról, a köztük fennálló viszonyokról szólnak. Ezek közt említhetjük, amikor 1521. november 5-én a püspök tudtára adta Jánosnak, hogy szívesen hozzájárulna ahhoz, hogy nővérük)?)3 Chappy Gergelyhez menjen feleségül, de ennek elrendezését testvérére bízza (MÓL DL 89075, DL 89076, DL 89109, DL 89154). A püspök saját érdekeit is igyekezett a levelek révén kijárni, azaz informális kapcsolatait felhasználva céljait elérni. 1517. június 13-án levelet küldött Perényi Imre nádornak. Ebben kérte a nádor közbenjárását, eszközölje ki a királynál, hogy javai után ő is azon 12 személy közé számíttassék, akik a királlyal szoktak hadba szállni (MÓL DL 89095). A levelek egy fajtája az ún. megbízólevél. Ilyenre is tudunk példát idézni. 1523. november 21-én Várdán kelt megbízólevelében Várday Ferenc saját kezűleg írt regisztrum kíséretében átadta 3Várday Ferencnek nem volt nővére, így valamelyik húgáról lehet szó. A regeszta készítője a „soror” szót fordíthatta ilyen értelemben. 244
