Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Egy humanista főpap Várday ugyan nem hagyott maga után félszáz familiárisi levelet, mint a család előző generációjához tartozó István, aki a krakkói, a bécsi, a padovai és a ferrarai egyetemre járt, s szerzett kánonjogi doktorátust, de a püspök misszilisei is értékesek. Mielőtt ezek bemutatására térnék át, érdemes a levéllel, mint műfajjal megismerkednünk. Hazánkban a levélnek két fajtája alakult ki. Az egyiket credentionális levélnek nevezzük, magyarul „rábízott” levélnek mondhatjuk. Ilyen esetekben a feladó csupán a korban divatos megszólítást írta le, felsorolva a címzett rangját, rokonsági fokát stb., majd keltezte és aláírta, felhengerítette, ráírta a címzést és lepecsételte. A levélnek a valódi tartalmát a futár szóban adta elő. A levelek másik csoportját misszilisnek, vagyis valóságosan elküldött levélnek nevezzük. Ezek a maihoz hasonlóak voltak, igazi mondandóval. Általában családi jellegű témát tartalmaztak. A misszilisek nyelve latin vagy magyar volt, attól függően, hogy a küldő és a címzett tudott-e latinul, illetve volt-e alkalmazásukban olyan személy, aki ennek hiánya esetén a levelet értelmezte. A misszilisekkel kapcsolatban azt is el kell mondanunk, hogy ez nem tartalmi, hanem formai meghatározás. Jó példa erre a Várday Ferenc után maradt levélanyag. Közülük több nem a mai fogalmaink szerinti levél, hanem tartalmát tekintve inkább parancslevél, másképpen mandátum, melyet az alkalmazottaihoz intézett. Ezek formailag közelebb állnak a levélhez, mivel a királyi mandátumokkal ellentétben nem intitulációval, vagyis nem a levélíró címeinek, rangjainak felsorolásával kezdődnek, hanem név nélküli megszólítással. A szöveg után külön sorban van a levél írójának aláírása, és a zárt alak külsején olvasható a címzett neve. Formailag tehát ezt a két levelet is olyan misszilisnek tekinthetjük, mint azokat, amelyeket Várday Ferenc a család ügyes-bajos dolgai kapcsán írt. A XV. századtól kezdve egyre több latin nyelvű levél maradt fenn. Maga a műfaj fejlődött, változatosabbá lett. Megszülettek a gratuláló levelek, részvétlevelek, meghívók stb. Nézzük ezek után a Várday Ferenchez kötődő leveleket! Egy latin nyelvű üdvözlőlevelet 1484. szeptember 27-én Bátmonostorról írt Aladár nagybátyjához (Zichy 1931. 314.). Érdekesek az Itáliából írt levelei, melyekre feljebb már kitértem. így a Páduából 1501. április 10-én apjának küldött beszámolója, a Pozsonyból 1508. november 6-án fehérvári őrkanonokként írt, ugyancsak apjának szóló írása. A levelek többsége Ferencnek - mint a Várday család legidősebb férfitagjának - a birtok irányítására, családtagjainak előmenetele érdekében kelt utasításai. Útmutatásaival javaikat védte, gyarapította. Másrészt az erdélyi püspökség ügyeit is leveleken keresztül intézte. Ennek megfelelően a címzettek családjának férfi tagjaiból - főleg Jánoshoz intézett leveleket -, familiárisaiból, alárendeltjeiből kerültek ki; ritkábban fordulnak elő vele egyenrangúak vagy tőle magasabb pozícióban lévő személyek. Az elmondottak illusztrálására emeljünk ki néhányat Várday Ferenc levelei közül! 1513. október 31-én kelt a püspök levele Korotnay Jánoshoz, monostori tiszttartójához, melyben registrumot kért a Várday Zsigmond feleségének átadott javakról. Utasította a tiszttartót, hogy a királyi levél alapján az ottani javakból adót ne fizessen, mert ő már 200 gyalogos felszerelésére 800 forintot fizetett (MÓL DL 89036). 1514. december-14-én felszólította Desházy Istvánt, az esztergomi érsekség jószágkormányzóját, hogy a neki száz forint értékben elzálogosított ezüstneműt - ezüsthüvelyű kardot, lószügyvédőt, farmatringot, kengyelt, sarkantyút, zablát és egy thuribulumot (íüstölöt, tömjénezöt) - adja át a száz forint ellenében testvérének, Várday Jánosnak (MÓL DL 89044). 1515. január 20-án levelet írt testvérének, Jánosnak, s kérte, hogy menjen a pécsi püspökhöz, Szatmárihoz, aki őt a királynál titkárul fogja ajánlani, Imre nevű testvérét pedig mutassa be a tescheni hercegnek (MÓL DL 89048). Amikor ennek a titkári posztnak a megszerzése mégsem sikerült, egy megüresedett kúriai ülnöki hely megszerzésével bíztatta Jánost. Erre Szatmáritól ígéretet kapott. Ekkoriban a Bakócz Tamáshoz - a Bakócz-neposokkal a bolognai diákoskodás alatti 243
