Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Egy humanista főpap Várday bőkezűen, ugyanakkor körültekintően gondoskodott székesegyházáról, s nem csak azokról az épületrészekről, amelyeket ő emeltetett. Ez a körültekintés jóval túlmutat kora főpapjainak mecénáskodásán. Megnyilvánult a székesegyház bővítésében, csinosításában, az egyházi felszerelések gyarapításában és az egyházának hagyományozott, megfelelő célra rendelt pénzösszegekben. Végrendeletében kb. 5.500 forintot hagyott székesegyházára, valamint 90 értékes tárgyat, melyből ma csupán 2 gyertyatartó és 1 pontifikáié hirdeti a főpap emlékét, mutatván azt a nagymérvű pusztulást/pusztítást, mely a művészettörténeti értékkel bíró magyar műkincsekben általában bekövetkezett. Várday Ferenc gyulafehérvári építkezésének nyomát őrizte a püspöki palota falán egy ma már nem létező felirat: „Franciscus de Kis Wárda D(ei) et A(postolicae) S(edis) G(ratia) Episc(opus) Transilva(niensis) incepit et perfecit ad Dei Gloriam S persze leginkább őrizte Gyulafehérváron a Szent Mihály székesegyházban az általa alapított Szent Anna-kápolna, s annak külsején a felirat: ,,DEO 0PT(im)0 [MJAX(imo) ET DIV(a)E ANN(a)E FRAN(ciscus) WAR(dai) E[P(iscopu)S] [TJRANS(ilvaniensis) EREXIT. ” Magyarul: „A legjobb, leghatalmasabb Istennek és Szent Annának emelte Várday Ferenc erdélyi püspök” (Kovács 1996. 17-18.). A gyulafehérvári építkezések kapcsán említenünk kell konfliktusát Lászói János erdélyi főesperessel. Lászói a székesegyházban reneszánsz kápolnát építtetett, de mire elkészült a gazdagon díszített kápolna, Várday lett az új püspök, aki „reneszánsz kényúrként viselkedett” (Érszegi 2000. 143.). Lászói talán ugyancsak aspirált az egyházmegye püspöki székére, ezt maga Várday is érezhette, ráadásul a főesperes mecénási tevékenysége nem kevésbé válhatott kellemetlenné felettese számára. Várday püspöksége harmadik évében megvált Lászóitól, aki 1517-ben Rómában a pápa magyar gyóntatója lett (Érszegi 2000. 144.), s 1520-ban azt a kiváltságot kérte a Szentatyától, hogy amíg él, kápolnája papját maga jelölhesse ki (Kovács 1971. 358-359.). Várdayt ez a jog sértette, a döntést próbálta negligálni. Egészen a Szentszékig ment, de hiába, a pápa Lászói mellé állt. A székesegyház északi mellékhajójának apszisát díszítő falfestmények okán kell szólnunk Várday és a reneszánsz festészet kapcsolatától. Az említett alkotásokra Balogh Jolán hívta fel a figyelmet. A félkörívű apszisfalat a gótikus árkádok 7 fülkére tagolják, amelyekbe egy-egy szent életnagyságot meghaladó alakját festették. A falfestménysorozatot megviselte az idő: az első, a hatodik és a hetedik fülkéről a festékréteg teljesen lekopott, ellenben a harmadik, a negyedik és az ötödik fülke festményének lehullott részei alatt egy másik kép elmosódott nyomai láthatók. A harmadik fülkében Szent András apostolt ábrázolták. A negyedik fülke alsó festésrétegén egy szélesen lehulló köpeny és talán egy csengőt tartó kéz vázlata vált láthatóvá, vagyis a kép Remete Szt. Antalt ábrázolhatta. A falfestmények stílussajátságai, az alakok monumentális, szinte szobrászi felépítése, a redővezetés tisztasága, nagyvonalúsága és nyugalma, a formakezelés nemessége XVI. század eleji olasz mester kezére vall. A reneszánsz érett korszakából származó alkotások készítőjét meghatározni a töredékesség miatt nem lehet, de Balogh szerint megjelölhető az a művészi irány, amelyhez a falfestmények tartozhatnak. Véleménye szerint Domenico Ghirlandaio és Fra Bartolomeo ihletése alatt fejlődhetett ki a gyulafehérvári freskók ismeretlen mesterének egyénisége, vagyis az Erdélyben dolgozó olasz művész „Firenze légkörében nőtt fel, stílusa firenzei mesterek hatása alatt fejlődött ki. Tehetséges, kiváló mester volt, aki munkájával oly díszt adott a gyulafehérvári székesegyháznak, mely még a műkincsekben gazdag Itáliában is a kiemelkedő alkotások sorába tartozna. ” (Balogh 1932. 330.) Várday itáliai tanulmányai, mecénási tevékenysége, Bini firenzei képkerekedővei való kapcsolata, s végül az, hogy az alkotások keletkezésének ideje egybeesik Várday erdélyi 2 http://www.hhrf.org/gyrke/majlath/majlath/gyfvar.htm 241
