Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Egy humanista főpap a püspök 64 éves volt. Ez az adat járhat a legközelebb a valósághoz, hiszen a bolognai tanár a nála lakó, tőle tanuló Várday Ambrustól, Ferenc öccsétől szerezte az értesülést. Ha ezt elfogadjuk, akkor Ferenc 1460-ban született, és megoldódik a fentebb említett, 1484-es kézirat kapcsán felmerült probléma, vagyis a levél egy 24 éves férfi írásának jellegzetességeit viseli magán. Ferenc bátyja, István halála (1506) után néhány évvel apjuk, Miklós is elhunyt. így 1510- re Ferenc lett a család seniora, rá nehezedett a birtokok kezelésének gondja, de „öröme” is. Ismerjük meg most az ő pályafutását! Várday Ferenc karrierjének kezdete Várday Ferenc egy olyan magyar főúri családba született, amely a köznemesség köréből emelkedett ki, s amelynek tagjai már korábban is jelentős egyházi és világi tisztségeket viseltek. A köznemesek körében kevesebb fiúgyermek esetén is megvolt az esélye, hogy valamelyikük papi hivatást választ, s ha sikerült magasabb egyházi méltóságot elérnie, akkor ezzel megalapozhatta a família következő fiúgyermekének a pályáját. így volt ez a Várdayak esetében is. István érseket a következő nemzedékben Mátyás boszniai püspök, őt pedig Ferenc követte. О már nagybirtokos származású. Várday Ferenc ifjúkoráról nem rendelkezünk adatokkal. Vélhetően Kisvárdán sajátította el műveltségének alapjait. Ezt annál inkább feltételezhetjük, hiszen tudjuk, hogy а XV. század közepén a helyi iskolában már nem plébános, hanem önálló iskolarektor irányítása alatt folyt a tanítástanulás. Várday István 1456. augusztus 8-án Bécsből küldött levelében a várdai iskola Rómát is megjárt régi mesteréről írt (Zichy 1931. 248.). 1470-ben ismét egy scolarisról esik szó, aki meséskönyvet készített a Várday gyermekeknek, és ezért 20 dénárt kapott Demeter esperestől, a könyv kötéséhez pedig 12 dénár értékű szőke fonalat (Zichy 1915. 76.). Miután Várday Ferenc Kisvárdán szert tett a legszükségesebb ismeretekre, főispáni pozíciót betöltő apja egyengethette első lépéseit. Tudjuk, hogy a budai udvarban II. Ulászló főlovászmestere volt, kiváló lóidomító és bátor harcos hírében állt (Chobot 1917. 524.). Az udvar szolgálatát jutalmazta II. Ulászló, amikor 1495-ben a fehérvári őrkanonokság jövedelmeit Ferencnek adományozta (Fraknói 1895. 221.). Akinevezés előzményéhez tartozik, hogy az 1494-es országgyűlés alatt az országgyűlésen jelenlévő főpapok, zászlósurak és egyéb nemesek azzal a kéréssel fordultak a királyhoz, hogy tegyen eleget az új törvényeknek, miszerint az országban külföldiek javadalmat nem nyerhetnek, s amit bírnak, attól fosszák meg őket. Különösen kérték, hogy a székesfehérvári őrkanonok posztját, s feladatát (a fehérvári egyház kincseinek és ereklyéinek őrzését) ne bízzák továbbra is Vidre, Miksa német király udvari papjára, hanem olyan érdemes férfiúnak adományozzák, akiben ők megbíznak. Mindezek után a király elvette Vidtől az őrkanonokságot, és a főpapok, zászlósurak és nemesek ajánlatára Várday Ferencet „választja, nevezi ki és mutatja be” a veszprémi püspöknek, és meghagyja, hogy Várdayt főpásztori hatalmánál fogva iktassa be az új tisztségébe (Fraknói 1895. 221.). Ferenc már ennek a rangnak a birtokában kezdte meg itáliai tanulmányait. Várday Ferenc Itáliában A reneszánsz az egyéniség érvényesítésének korszaka volt, s a korabeli ember önmagából akart erőt meríteni céljai eléréséhez. Ahhoz, hogy valóban legyen mibe „kapaszkodnia”, saját magában kellett fogódzókat kialakítania, s ennek az önfejlesztésnek a legjobb módja a tanulás volt. Ezt az utat választotta Várday Ferenc is, aki már a negyvenedik évét taposta, amikor külföldi tanulmányokra szánta rá magát. Ez kissé szokatlan kor a tanulás megkezdéséhez, de fentebb szóltunk arról, 233
