Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Néző István hogy ezt megelőzően a királyi udvarnál nem haszontalanul töltötte az esztendőket. Ferenc Itáliában tanult, s egyetemi évei látszólag megszakították pályafutását, valójában azonban épp ez alapozta meg későbbi előmenetelét. Itt tett szert arra a korszerű tudományos ismeretanyagra és műveltségre, amely későbbi karrierjét meghatározta. Ismerkedjünk meg tehát egyetemi éveivel! Az itt eltöltött esztendőkről a fennmaradt anyakönyvek nem tudósítanak. Ugyanakkor itáliai tartózkodásáról említést tesz sírfelirata, megmaradtak továbbá az Itáliából apjának írt levelei, amelyekből nyomon követhető ottani útja. 1500 körül kezdte az egyetemet Páduában: a zsélyi levéltár 1500. március 20-án kelt levelét őrzi. Ebben apját kéri, hogy otthoni ügyeit szorgalmazza és védje (Veress 1941. 171.). Mivel ez az írás tulajdonképpen válasz apja korábbi levelére, Ferenc már valamivel korábban Páduában tartózkodhatott. 1501. április 10-én apját arra kérte, hogy támogatójánál, Váradi Péter kalocsai érseknél járjon el az ő érdekében: „Igen megkérném uraságodat, legyen olyan jó és ajánljon be engem ama nagyméltóságú és főtisztelendő kalocsai érsek úrnál, akinek családunk iránt oly sok jóakaratát és békés szándékát tapasztaltam, s akinek hírneve, kiváló tudománya, szellemének műveltsége s ékesszólásának mindenható ereje miatt nemcsak Olaszországban (sic!) terjedt el, hanem a földkerekség más országaiban is, ahol csak a latin irodalom művelése megvan. ” (Udvardy 1991. 385.) 1502-ben Várday Ferenc ismét Páduából írt, ahol 1503. január 19-ig tartózkodott (Zichy 1931. 366., Veress 1941. 174.). 1503. július 23-án Bolognából küldött egy levelet (Veress 1941. 68.). 1503. szeptember 3-án Velencéből keltezi írását (Lukcsics 1929. 270.). Ide alighanem csak rövidebb időre érkezett - nem tanulni -, mert 1504. január 21-én már ismét Páduából írt egy levelet, melyet Dénes nevű embere vitt haza atyjának. Ebben azt említi, hogy esetleg Rómába kell mennie (Veress 1941. 172.). Hamarosan a híres bolognai egyetemen találjuk. 1504. április 20-án innen kelt leveléből megtudjuk, hogy apja vélekedése szerint négy-öt év az itáliai egyetemeken alkalmassá teheti a királyi hivatalokra. A humanista műveltség tehát a jogtudásnál is többet érhetett (Veress 1941. 68.). Veres jellemzőnek találja Várdayra és korára az anyagias gondolkodást: fontosabbnak vélte a hosszú levélben és később is a papi stallumot sürgetnie, mintsem beszámolnia bolognai tanulmányairól és élete folyásáról (Veress 1941. 68.). Várday Ferenc kanonok Emuszt Zsigmond pécsi püspök ajánlatára - aki már 1503-ban javasolta neki Rómát - 1504. április végén érkezhetett meg az örök városba. Itt talán a Collegio degli Artisti tagja lehetett. Itteni időzését sírfelirata is megörökíti: „ Qui Latio primos egit feliciter annos ” (Zichy 1931. 366.). Római tartózkodása végére abból következtethetünk, hogy 1505. május 14-én már kanonoki székhelyéről, Székesfehérvárról írt, tehát az év tavaszán már hazaérkezett. Miután Várday Ferencet Itália különböző városaiban mind tanulmányai, mind az ott eltöltött esztendők tapasztalatai sok ismerettel, az újfajta szellem iránti fogékonysággal gazdagították, hazatérte után maga is ezen áramlat magyarországi követőinek táborába állt, s megkezdődött egyházi és világi karrierje. További lépések az egyházi és a világi hierarchiában Várday Ferenc Itáliában már mint székesfehérvári kanonok tartózkodott. Ezt a tisztséget 1509-ig töltötte be. 1507-től 1509-ig a királyi udvarban, a kancellárián mint királyi titkár tevékenykedett. 1508-ban, a nagy pestisjárvány idején az udvarral Pozsonyba költözött. 1508. november 6-án innen, mint fehérvári őrkanonok és királyi titkár írt apjának, s beszámolt róla, hogy János öccse Móré prépostot Velencében verssel üdvözölte ( Lukcsics 1930. 222.). Várday a királyt követve Nagyszombatra, majd Prágába ment. 1508-1509-ben háji préposti címet viselt. II. Ulászló király 1509. április 10-én kelt rendeletével a csalással vádolt Batthyány 234
