Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Néző István viselte a Várday nevet (Fejér 1829. 156.). Gyermekei közül László (1284-1315) és unokája János (1315-1357) érdemelnek említést. Várday Jánosnak három leszármazottja volt: Erzsébet, Miklós (1335-1373) és Domokos (1354-1391). Várday Domokosnak egy leányát (Dorottya), és négy fiát: Zsigmond (1390-1398), Miklós (1391-1446), Mihály (1391-1428) és Pelbárt (1391-1437) ismerjük. Miklósnak fia ifj. Miklós (1421-1461) főkincstartó, szabolcsi ispán lett, felesége Perényi Katalin. Ebből a házasságból sok gyermek származott: László, Simon, Pelbárt, Mátyás, Aladár, Borbála, Dorottya, Katalin, Zsuzsanna és természetesen az atya nevét tovább örökítő Miklós (1460- 1509), akinek neje bélteki Drágfíy Fruzsina. Tölük származó leányok: Orsolya, Anna és Katalin. Talán volt még egy leányuk vagy az említettek közül valamelyik ment újra férjhez, mivel 1553-ban és 1554-ben Gyügyén a birtokosok között találjuk özvegy Bornemissza Boldizsárnét, vélhetően egy Várday lányt, ugyanis a település ekkor fele részben a váradi káptalané, fele részben azonban a Várday családé (Horváth 2000. 127.). Drágfíy Fruzsinának és Várday Miklósnak fiai is születtek: István, Imre, János, Ambrus, Mihály és Ferenc. Utóbbi a későbbi erdélyi püspök, akit a források egyébként 1504-1507 között Aladár néven is említenek.1 Ő a XVI. század elején mind a család, mind az ország történetében jelentős szerepet játszott. Várday Ferenc életkorának kérdése Születésének időpontjáról nincs biztos adatunk, elfogadottnak tekintették azt, hogy 1474- ben jött a világra. Fügedi véleménye szerint Várday Ferenc pályakezdésekor 26, püspökké szentelésekor 35, a halálakor (1524-ben) 50 éves volt (Fügedi 1981. 102.). Veress szerint is szokatlanul idős korban, 27-ik életévében került az egyetemre (Veress 1941. 174.). A családi irattárat közzétevő Lukcsics szerint is 1474-ben született Várday Ferenc (Zichy 1931. 366.). Ezekhez az álláspontokhoz az adta az alapot, hogy 1519 júliusában a velencei követ jelentésében az akkor már erdélyi püspök Várday korát 45 évben jelölte meg: „II terzo e lo Episcopo di Transilvania di eta di anno 45... ” (Zichy 1931. 366.). Ez azonban valószínűleg nem pontosan tükrözi a valóságot, inkább csak azt, hogy Várday Ferenc a negyvenes éveiben járt, ez esetben születése időpontja 1469-1479 közé helyeződik. Fógel József szerint 1514-ben, amikor Erdély püspöke lett, 38 éves volt (Fógel 1917. 29-30.). Ebből visszaszámolva kiderül, hogy 1476-ban kellett volna Várday Ferencnek születnie. Egy biztos adatunk van, fennmaradt ugyanis 1480. július 7-ről egy irat, amely szerint Leonardus de Mansvetis, a domonkos rend főnöke Várday Miklóst családjával együtt a rend confraternitásába felveszi. A perugiai dominikánusok testvérületébe történt felvételt igazoló iratban Miklós felesége (Drágfíy Fruzsina), Várday Miklós anyja (Perényi Katalin) és Várday Miklós gyermekei: István, Ferenc, Orsolya, valamint Várday Miklós testvérei: Mátyás és Aladár szerepelnek (Zichy 1915. 271-272.). Ferenc tehát 1480-ban már mindenképpen élt. Ismerjük Várday Ferenc latin nyelvű üdvözlő beszédét, amelyet nagybátyjához, Aladárhoz írt 1484. szeptember 27-én a Bodrog megyei Bátmonostorról, s ebben jó egészséget kíván Aladárnak (MÓL DL 81915). Az aláírás „ Franciscus de Warada germanus v. E. manu propria ” vagyis saját kezével írta. Megállapítható, hogy ez az írás már nem olyan, amelyik 8-10 éves gyerekre vallana, hanem egy határozott, kiforrott egyént takar. A megoldás az lehet, ami az Achille Bocchi által írt sírfelirat utolsó sorában olvasható: VIX. ANN. LXIV. Eszerint 1524-ben, vagyis halálakor 1 Horváth Richárd levele a szerzőhöz. Budapest 2002. május 24. Köszönet az adatért! 232
