Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Néző István: Egy humanista főpap. Várday Ferenc élete és tevékenysége
Egy humanista főpap Várday Ferenc élete és tevékenysége Néző István Bevezetés A magyar történetírásban nem ismeretlen a kisvárdai Várday Ferenc neve, ennek ellenére egyetlen olyan írást sem ismerek, amelynek tárgya a gyulafehérvári püspök életműve lenne. A hozzá kötődő emlékek egy-egy részének négy személy szentelt figyelmet. Berkovits Ilona mintegy hetven esztendeje Várday Ferenc misekönyvét mutatta be (Berkovits 1942. 259-266.), negyedszázada Borsa Gedeon hívta fel a figyelmet a Várday Ferenccel kapcsolatos itáliai nyomtatványokra, s ezek alapján azokra a humanista tudósokra, akikkel a püspök kapcsolatban állt (Borsa 1983. 48-58.). A kilencvenes évek közepén Vekov Károly tanulmánya a főpap végrendelete kapcsán mutatta be a székesegyház kincstárát (Vekov 1996. 451-470.), az ezredfordulón pedig Pattantyús Manga a püspök által építtetett gyulafehérvári Szent Anna-kápolnáról való ismereteinket gazdagította új adatokkal (Pattantyús 2000. 175-184.). Hasonlóan hiányos a Várday család históriájára vonatkozó szakirodalom. A Zichy-okmánytár köteteihez fűzött bevezetőkben némi útbaigazítást kapunk a család le- és felmenőiről, az 1930-as évek közepén keletkezett egy vázlatos családtörténet is, de ez csupán a família néhány prominensének főbb életrajzi adatait tartalmazta, ráadásul véget ért a Várday Ferencet megelőző generáció tagjainak ismertetésével (Virágh 1981. 60-70.). Kristóf Ilona Várday István kapcsán csak mellékesen említi a család néhány más tagját (Kristóf 2007. 65-82.). A korszakra vonatkozó forrásokat és irodalmat tanulmányozva Várday Ferenc tevékenységének további nyomait lelhetjük fel, s összeállíthatunk azokból egy pályaképet. Az alábbiakban Várday Ferenc életének valamennyi szakaszát vázlatosan nyomon követem, elsősorban azonban azt vizsgálom, hogy a hazai szakirodalomban elterjedt „humanista” és „reneszánsz” jelzőkre valóban rászolgált-e a főpap? Nem térek ki a püspök családjának anyagi és társadalmi pozícióját előmozdítani igyekvő tetteire, nem mutatom be a birtokgyarapodás folyamatát, a birtokpereket, a családon belüli ellentétek megoldásában játszott szerepét sem, ezeket leválasztom közszerepléséről. Várday Ferenc származása A krónikákra alapozott, általánosan elfogadott, bár újabban ismét vitatott nézet szerint (lásd Pénzes 2007. 135-153.) 1044-ben érkezett a svábországi Stauf várából Magyarországra a Gut és Keled nevű testvérpár, akik közösen lettek a Gutkeled nemzetség névadói. A nemzetség az Árpádkorban hatalmas területeket szerzett, s megkezdődött a majádi és sárvármonostori főágakra, s ezzel párhuzamosan alágakra szakadása. Az 1250-1284 között élt sárvármonostori Aladár 1271-ben már NyJAMÉ LI. 2009. 231-260. 231
