Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Néprajz - D. Rácz Magdolna: Adatok az Észak-Tiszántúl népi táplálkozásához

Adatok az Észak-Tiszántúl népi táplálkozásához s reggelire fogyasztották (Varga 1993. 128.). A maradék tésztát összegyűjtötték, megsodorták, összekötötték. A száját megvágták, fekete borsból szemet készítettek, s ebből lett a gyerekek ked­velt csemegéje, a madár. A tirpákoknál ezzel kínálták a locsolókat, a neve pipiske (Bodnár 1999. 30.). A karácsony elmaradhatatlan bojtos tésztája a bobájka vagy babájka (Erdész 1974. 115.). A tésztát rudakra sodorták, sütőlapátra tették, kockára vagdalták. Mikor kisült, meghintették forró vízzel, vajjal vagy olajjal leöntőtték. Mézzel, mákkal, dióval ették. A mézes tésztát, puszedlit régen leginkább rozslisztből sütötték. Alapanyaga liszt, cukor, só és méz volt. A masszát összegyúrták, elnyújtották. A vásárokon beszerzett bádog formákkal külön­böző alakúra szaggatták, megsütötték. A kész süteményt több napig állni hagyták, hogy puhuljon. Főleg ünnepre készültek a szalakálés vagy „szál is” sütemények. Fogyasztás előtt legalább egy héttel sütötték meg ezt is. Liszt, tojás, cukor, margarin és szalakálé szükséges hozzá. Ezeket összegyúrták, az így kapott tésztát vastagabbra nyújtották, és a fent említett bádogformákkal kiszag­gatták, tetejét dióval díszítették. Újabb keletű, szintén ünnepi sütemények a torták. Egy torta elkészítéséhez szükséges volt 8 tojás, 8 kanál porcukor, 8 kanál grízes liszt, 1 sütőpor, 5 dkg margarin. A tojás sárgáját margarin­nal jól elkeverték, a fehérjét keményre verték. A sárgájához óvatosan hozzákeverték a fehérjét és a lisztet. Lisztezett, zsíros tepsibe öntötték. Betették a sütőbe, kis lángon sütötték. Amikor az oldala elvált a tepsitől, a teteje pirult, ki lehetett venni. A rostát tiszta kendővel letakarták, erre borították, hogy alul is hűljön. Ha kihűlt, akkor lehetett tölteni. Csokoládé- vagy citromkrémmel töltötték. A citromkrémhez szükséges volt egy csomag margarin, 5 kanál cukor, citromlé. Összekeverték, áll­ni hagyták. A tortalapot kétfelé vágták, az alsóra rátették a krém nagyobbik részét, ráillesztették a másik lapot. Ekkor a maradék krémet a külsejére vizes késsel rásimították. A tetejét színes cukorká­val díszítették. Levesek, mártások, főzelékek, egyéb ételek A parasztcsaládokban a leves fogyasztása nem csak a főétkezés alkalmával, hanem napon­ta többször is megfigyelhető (Kisbán 1997. 500.). A legegyszerűbben elkészített levesek az ún. ciberék voltak. Ezek katolikus családoknál kedvelt böjti ételek. Egyik elkészítési módja, mikor egy darab morzsókára langyos, sós vizet öntöt­tek, kitették a napra, és állni hagyták. Ha elkészült, leszűrték. Gyakran üresen, italként fogyasztot­ták, de habarással levest is készítettek belőle. Más esetben a szilkébe beleszórták a morzsókát, tet­tek hozzá sót, egy kis erős paprikát, vízzel felöntötték. Egy napig állni hagyták, míg a lé letisztult. Aztán felforralták. Üresen vagy kenyérrel ették, gyomorrontás gyógyítására is használták. Másik el­készítési módja, mikor egy üveget félig raktak búzakorpával vagy dercével. Ezt langyos, sós vízzel felöntötték, néhány nap alatt savanykásra erjedt. Ekkor leszűrték, behabarták vagy rántották, ke­nyérrel fogyasztották. A XX. század elején a megőrölt, vízzel felöntött és megerjesztett zab levét tüdőtisztításra használták (Dienes 1939. 217.). Készítettek savólevest is. A savót felforralták és vagy rántást, vagy habarást tettek rá. Az így elkészült levet üresen vagy kockára vágott pirítóssal fogyasz­tották. A savanyú levesek közül egyik legkedveltebb az ún. korhelyleves volt. A savanyú káposz­tát, ha volt, füstölt hússal vagy kolbásszal a káposzta levében megfőzték, és hagymás, paprikás rán­tással sűrítették. Néhanap kockára vágott krumplit is tettek hozzá. A kaszáslevest sertés nyelvéből és szívéből készítették. A belsőségeket kockára vágták, megfőzték, tejjel behabarták, ecettel sava­nyították. A többi savanyú leves elkészítéséhez is ecetet használtak. Igen gyakran készült savanyú tojásleves. A rántást vízzel felengedték, besózták. Mikor forrt, egész tojást ütöttek bele, ecettel íze­sítették. A bablevest készítették füstölt hússal, kolbásszal vagy ezek nélkül. A hús nélkül készített 217

Next

/
Thumbnails
Contents