Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Régészet - Romát Sándor: Kaplony-Királyföldek. Adalékok egy földvár kérdésköréhez

Kaplony—Királyföldek

Kaplony-Királyföldek: a Németi János által az 1989-es ásatást megelőző terepbejárás idején rajzolt vázlat. 1: központi terület, amelyet a bronzkorban építettek, és később újra lakták az Árpád-korban, 2: belső árok, 3: a vízelvezető csatorna kettévágja a külső árkot, itt a külső árok szélessége 10-15 cm, 4: 54. számú villanyoszlop, 5: vízelvezető csatorna, 6: mezőgazdasági út

Fig. 2

Cápleni-Királyföldek: line drawing made by János Németi at the field survey preceding the excavation of 1989. 1: central territory built in the Bronze Age and later inhabited again in the Árpád Age, 2: inner ditch, 3: drainage ditch cuts the outer ditch, here the outer ditch is 10-15 cm wide, 4: electric pylon no. 54, 5: drainage ditch, 6: agrarian road

azonban települését minden bizonnyal csak a XI. századra építette ki, akárcsak a szomszédos Gut- Keledek (Magyar 1984. 151.). Az oklevelek Kaplonyt először 1260-ban említik (Marsai 1940. 155.), de ez az adat csaknem bizonyosan a tatárjárás után újjáépített falura vonatkozik, hiszen a nemzetség ősének tartott Jósa említése 1150—1180-ra, azaz a XII. századra tehető (Éble-PetkÓ 1911. 10-12.).

Kaplony-Királyföldek régészeti lelőhelyet elsőként a XX. század elején említik (Vende 1910(7). 409.). A későbbiekben a régészeti irodalomban a bronzkori teli település miatt vált ismertté a „Kálmán felőli oldal” néven (Ordentlich 1971.22.), ezt vette át T. Bader is a könyvében, ahol mint kettős körgyűrűvel megerősített „atoll” típusú települést említi (Bader 1978. 122.). Németi János repertóriumában ezt a határrészt Királyföldnek nevezi (Németi 1999. 78.), ahogyan a környékbeliek is hívják. A szóban forgó régészeti lelőhely a falutól kb. 300 méterre fekszik, a 47°43'01.06"

159