Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Romát Sándor: Kaplony-Királyföldek. Adalékok egy földvár kérdésköréhez
Romát Sándor északi szélesség és a 22°29'29.17" keleti hosszúsági fokok metszéspontja környékén,2 Kálmánd felé az út bal oldalán. Itt egy kettős körgyűrűvel határolt település található. A körgyűrűk egy - a láp által alkotott - öböl szélén épültek (2. kép). Az igen erősen belterjes mezőgazdasági munkálatok miatt a sánc egyre gyorsabban tűnik el, és a második körgyűrűnek a felszínen a pontos nagyságát már nem lehet megállapítani. A felszíni mérések alapján viszonylag nagy átmérőről beszélhetünk, amely eléri a legszélesebb helyen a 200 m-t. A földvár feltárására vagy részletes felmérésére feltétlenül szükség lenne, mert egy nagyon fontos kiinduló pont válhat belőle az Árpád-kori kutatásokat illetően. 1986-ban T. Bader a teli települést kutatta itt. A munkálatok során kizárólag bronzkori leleteket tárt fel. Semmiféle középkori objektumot nem említ. 1989-ben a Trákológiai Intézet részéről Petre Roman és Németi János vezetésével a lelőhelyen ismét ásatásokat végeztek. Ennek során, a telep középső részéről említenek egy 40 cm mélyen talált Árpád-kori objektumot. Ez nyilvánvalóan bizonyítja a földvár használatát a kora középkorban is.3 A határrészen folyó mezőgazdasági munkálatokat az 1960-as évek óta figyelemmel kísérő Németi János véleménye szerint a bronzkorban a telit rövid ideig lakták, így nem tűnik indokoltnak, hogy a második körgyűrűt a kora bronzkor népessége emelte volna. Ilyen jelenséget tapasztalhatunk Csongrádon is, ahol a behatóbb kutatások bizonyították, hogy a kora középkorban felhasználták a bronzkori tellek védelmi rendszerét, hiszen ezek fontos földrajzi helyen feküdtek (Lichtenstein—Rózsa 2007. 53.). Leletleírás Az 1989-es ásatások folyamán — ahogyan a fentiekben említettem - egy Árpád-kori objektumot tártak fel a település középső részén. A leletkörülmények teljes leírásához nem férhettem hozzá, de rendelkezésemre álltak dr. Németi Jánosnak az objektum feltárása közbeni megfigyelései, amelyeket papírra vetett. Az objektumot a felszín alatt kb. 40 cm mélyen találták az S II. szelvényben. Csak egy részét tárták fel. Ennek szabályos alakja arra enged következtetni, hogy egy félig földbe mélyített építmény egyik sarkát érintették. Az objektum teljes feltárására nem kerülhetett sor, de a rendelkezésre álló leletek is arra utalnak, hogy egy épülettel, illetve épületrésszel van dolgunk. A zárt régészeti együttes leletei viszonylag egységes képet mutatnak. Bár a kerámia nagyon töredékes, a leletegyüttest mégis lehet keltezni. Az egyik szájperem enyhén kihajlik, rajta megjelenik a mély hullámvonal díszítés (I. tábla 2.), ugyanakkor jelen van a tagolt peremű típus (I. tábla 1.). Egy valószínűleg konyhai használatra készült, vastag, korong nélkül készített szájperem töredéket is találtak (I. tábla 3.). A két edényalj közül az egyiken meglehetősen töredékes fenékbélyeg vagy más néven mesterjegy található (II. tábla 1.). Mindkét alj kézi korongon készült.4 Besorolásuk igen nehéz, hiszen a Kárpát-medencében a IX. században tűnnek fel a fenékbélyeges edények és a tatárjárásig készítik őket (Dzembasz 1999. 279.). Később általánosságban már a nyugatról behozott gyorskorongot vagy más néven az orsós korongot használták (Csupor-CsupornÉ 1998. 26.). Az oldaltöredékek közül a legtöbb - mint általában az Árpád-kori lelőhelyeken - fazékhoz tartozik. Zömük kézi korongon készített edény töredéke. A legjellegzetesebb díszítést az edény falán körbefutó vékonyabb-vastagabb párhuzamos vonalak jelentik. Ezek a vonalak lehetnek ritkábbak (III. tábla 2-3., 6.) vagy sűrűbbek (III. tábla 5.). Ugyanakkor találtak az objektumban egy olyan töredéket is, amelyiket az általánosan legkorábban a XI. század második felére keltezett (Mesterházy 2 3 Az adatokat a googlearth nevű ingyenes térképnéző program adattárából vettem (www.googleearth.com). A dokumentáció a Trákológiai Intézet tulajdonában van Bukarestben. Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni Németi Jánosnak a szóbeli adatokért és az anyag közlésének lehetőségéért. A korongolt edények közül ugyanis csak ezen a típuson lehet fenékbélyeg. 160
