Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)
Jakab Attila leletanyagot figyelembe véve - s ezzel az S végű karikaékszerek kronológiáját is elfogadva - úgy tűnik, hogy az itt lévő sírokat leghamarabb a 960-970-es években áshatták meg. A kisméretű bronz karikaékszerek kialakításának és méretének nagyfokú hasonlósága a temető más részein talált darabokéval véleményem szerint nem indokolja, hogy ezeket is késői időpontra keltezzük. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy ez a végtelenül egyszerű ékszer akár hosszú évtizedeken keresztül változatlan formában létez(het)ett, mint erre már Bóna István felhívta a figyelmet (Bóna 1978. 125—139., különösen 138-139.). Esetünkben tehát inkább Szabó János Győző véleményét kell elfogadnunk.56 Nem tartom indokoltnak a temetőrész késői datálását a lovas sír miatt sem. Mint láttuk, a temető kialakítása sugárirányban, egy központi magból indult. Amennyiben a teljes temető így alakult volna ki, a lovas sírnak — helyzete miatt — a legkésőbbi sírok egyikének kellene lennie. Ez a feltevés azonban nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A keleti résszel kapcsolatban a bemutatott jellegzetességeket figyelembe véve tehát csak arra tudok gondolni, ami már a magyarhomorógi temető kapcsán is felmerült (Kovács 2006 237-241.), hogy számolnunk kell egy X. századi (utolsó harmadában használt) temető(résszel), majd folytatásaként kialakult mellette egy XI. század elején(?)kezdődő, sugárirányban terjeszkedő Árpád-kori temető.57 Ennek okát megfejteni ma már nem lehet, s csak reménykedhetünk, hogy a későbbi kutatások esetleg magyarázatot adnak a jelenségre. Honfoglalás kori lovas sír A sír helyzete A temetőtől délre, a hozzá legközelebb eső - Salamon érmével)!) keltezett - sírtól (228.) 25 m-re egy magányos, kirabolt honfoglalás kori lovas temetkezés (136.) került elő. Ettől a sírtól keletre 16 m-re húzódott a feltárás széle, míg nyugatra és délre a megkutatott terület határa jóval távolabb volt. Hasonló korú objektum a feltárt részen nem került elő. A sír helyzetének vizsgálatakor párhuzamként több okból is elsőként a Székesfehérvár-rádiótelepi A sírra kell gondolnunk. Az 1923-ban földmunkák során előkerült temetkezés (Marosi 1923/26. 247.) ugyanis első pillantásra több hasonlóságot mutat a Felsősimán feltárt 136. sírral. A hasonlóságok a következők: 1. A rádiótelepi sír közvetlen közelében - eltekintve a tőle délre 5-6 m-re feltárt melléklet nélküli sírtól — több temetkezés nem került elő. 2. Mindkét sírban találtak nyéltámaszos baltát, trapéz alakú kengyelpárt, lócsontokat. 3. A síroktól nem messze került elő egy nagyjából hasonló korú temető.58 56 Ez nem jelenti azt, hogy a Giesler által felállított kronológiát el kellene vetnünk, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy megállapításai a Dunántúlon feltárt temetők elemzéséből születtek. Ennek eredményei pedig nem feltétlenül alkalmazhatóak automatikusan az ország más régióira. Éppen ezért igazat kell adnunk Gáli Erwinnek, aki az S végű karikaékszerek Erdélyi-medencében történő feltűnését vizsgálva azt írta, hogy ennek az ékszertípusnak az elemzését mikroregionális szinten érdemes elvégeznünk (Gáll 2007. 243.). 57 Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy egyetlen olyan tárgy sem került elő a keleti részen, amelyet kizárólagosan lehetne a X. századra keltezni. Az említett útbevágás, valamint a sírok szegénysége miatt problémás a X. századi temetőrész nyugati elhatárolása is a későbbi résztől. Különösen a 335., 339., 347. sír esetében nehéz eldönteni, hogy a temető későbbi vagy korábbi fázisához tartoznak-e. 58 Itt említem meg, hogy bizonyos szempontból hasonló a helyzet a Békéscsabán feltárt honfoglaló sír esetében is (Bóka- Medgyesi 2007. 170.). A rövid ásatási jelentés szerint a csatorna ásásakor megtalált sír - amelyikben egy nyéltámaszos balta feküdt - váratlanul került elő, korábban nem utalt semmi arra, hogy a környéken honfoglalás kori leletek várhatók. A legközelebbi regisztrált Árpád-kor lelőhely mintegy 80 m-re fekszik a sírtól. Hogy magányos sírról van-e szó, valószínűleg nem lesz egyszerű eldönteni, hiszen a lelőhely neve alapján - Kender utca 24. - a lelőhely belterületen található, ami nem könnyíti meg az esetleges további ásatásokat. 114
