Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)

X—XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából

a temető legkorábbi érme is.37 Nem kevésbé érdekes az érmék előkerülési helye a síron belül, ugyanis az elhunyt mindkét szemüregében egy-egy pénz került elő: a balban I. (Szent) Istváné, a jobban Péter dénárja (9. kép). A harmadik érme a koponya felszedésekor került elő a csecsnyúlvány környékén. Kovács László a magyarhomorógi egyik sír esetében ritkaságként említi, hogy az egyik férfi bal szemüregében I. (Szent) László dénárja feküdt. Gyűjtésében további hasonló példákat sorol fel,38 ám a felsősimáival egykorú párhuzamról ő sem tudott beszámolni (Kovács 2006.

235., 43. jegyzet). Korábbi munkájában a némileg korábbi - X. századi - helyzettel kapcsolatban így vélekedett: ,,Közismert, hogy a honfoglaló magyarok a szemek és a száj jelzésére szolgáló lemezkéket, vereteket, sőt a szemüregek, illetve az ajkak formáját utánzóan kivágott lemezeket varrtak fel a halotti lepel arcrészére. Ezt a szokást biztosan keletről hozták magukkal, s a lemezkéket alkalomadtán érmékkel is helyettesíthették.'" (Kovács 2004. 46.) Ez utóbbira jó példa a Kiskundorozsmán előkerült X. század második harmadának végére - harmadik negyedére keltezett sír, melynek jobb szemüregében egy franciaországi verésű dénárt, míg a bal váll mögött egy páviai dénárt találtak - utóbbi valószínűleg a bal szemüregben lehetett (Bende-Lőrinczy-Türk 2002. 352., 371.). Mesterházy Károly feltevése szerint a szemüregben előkerült érmék a szemfedők „megkeresztényesített” változatai lehetnek (Mesterházy 1997. 303.).39 Amennyiben felvetését elfogadjuk, a szemüregben talált érmék a későbbi temetőkben valóban ennek a szokásnak a továbbéléseként értelmezhetők.40 Összefoglalásképpen elmondható, hogy - a sír bemutatott sajátosságai miatt - a temetőn belül talán a legérdekesebb. A két szemre helyezett érme a halotti pénzmellékletadás első olyan sajátos példája, amelynek pontos megfelelőjét más hasonló korú temetkezés esetében még nem figyelték meg.

A leletanyag (18. kép)

A temetőben 39 sírban fordult elő leletanyag41 ami a sírok valamivel több mint 38%-át jelenti. Ezen belül a leletanyag megoszlása a következő:

17 férfi,

14 női,

9 gyerek.

A tárgyak nemek szerint megoszlását a megfelelő tárgytípusnál, az alábbiakban közlöm.

Torques

A feltárt temető területén egy darab, három szálból sodort hurkos-kampós záródású bronztorques került elő a 278. számú női sírból (14. kép). Szőke Béla szerint a hurkos-kampós szerkezetű sodrott nyakperecek vékonyabb típusa az egyszerűbb S végű karikaékszerekkel egy időben, tehát a X. század utolsó harmadában jelenik meg (Szőke 1962. 93.). Az újabb eredmények fényében úgy tűnik, hogy a vékonyabb szálú nyakperecek már a X. század középső harmadában feltűnnek

37 További melléklete két S végű karikaékszer volt. Egyéb jellemzőiben egyébként semmiben sem tűnt ki a temető és a környező sírok közül.

38 Újabban Sajószögeden tártak fel ilyen sírt (Szörényi 2008. 259.).

39 Kérdés persze, hogy az említett kiskundorozsmai sírban nyugvó egyén valóban keresztény volt-e, s ha igen, hogyan lehet ezt bebizonyítani? Mellékletei alapján azonban ez kizártnak tűnik.

40 További magyarázatra szorul, hogy a viszonylag kis számú Árpád-kori temetőben megfigyelt szemüregben/szemgödör felett megfigyelt érmék rendszerint miért egyesével fordulnak elő.

41 Nem számoltam itt a 244. sírt, ahol lófog került elő. Ez az ásató véleménye szerint egy másik objektumból kerülhetett ide. Beleszámoltam viszont a 270. számú férfisírt, melynek betöltéséből egy kerámiadarab került elő.

107